Ugyan csak pár évtizede jelentek meg a köztudatban, de azóta a prebiotikumokat az emésztőrendszer egészségének alapvető építőköveiként tartják számon. Rostok, amelyek táplálják és támogatják a bélflóra egészséges egyensúlyát. Bár a legtöbb prebiotikum növényekből származik, léteznek állati eredetű, gombákból kivont és az ipar által mesterségesen előállított prebiotikumok is. Cikkünk a természetes eredetű, táplálkozással könnyen felvehető és gazdag tápanyagforrást biztosító növényi eredetű prebiotikumokkal foglalkozik.

Közismert, hogy a növények fogyasztása nem csak a tápanyagtartalmuk miatt előnyös. A bennük lévő többi, kisebb mennyiségben előforduló anyagnak számos jótékony hatása van az emberi egészségre. Gondoljunk csak a zöldségek, gyümölcsök természetes vitamin és ásványianyag-tartalmára, vagy magas rosttartalmára! Egészségünkre gyakorolt jótékony hatás szempontjából nem maradnak el tőlük a növényi polifenolok sem!

A böjt, vagyis a táplálék nélküli élet, az emberi szervezet működésének egyik természetes velejárója. Célja, hogy a szervezetet hozzásegítse, hogy az gyógyítsa és újítsa meg önmagát. A böjt során eltávolítjuk szervezetünkből a felesleges salakanyagokat. A böjti önmegtartóztatás eredményeit már rövid távon is érezhetjük: javul általános közérzetünk, nő a teherbírásunk, kitisztul a bőrünk, eltűnhet néhány zavaró plusz kiló. De a böjt hatása hosszabb távon is megmutatkozik. Kutatások szerint a böjtölés ígéretes a szív- és érrendszer egészségét jelző mutatók, például a vérnyomás, a koleszterinszint és a trigliceridszint javításában. Fokozhatja az inzulinérzékenységet, elősegíti a fogyást és javítja az anyagcsere egészségét, így cukorbetegségben és anyagcserezavarokban szenvedők számára is előnyös. Fokozhatja az immunfunkciókat, az autofágiát, csökkentheti a gyulladást és támogathatja a szervezet védekezését a fertőzések, autoimmun betegségek esetén. A böjt az agyra és az idegrendszerre is pozitív hatást fejt ki, neuroprotektív tulajdonságokkal bír, összefüggésbe hozható a kognitív funkciók javulásával és a neurodegeneratív betegségek kockázatának csökkenésével, sőt közvetetten élettartam növelésére is hatással van. Többek között ezért is érdemes a rendszeres böjtöt beépíteni egészségmegőrzési szokásaink közé.

Az emésztés az egyik legkomplexebb élettani tevékenysége az emberi szervezetnek. Hatnak rá az elfogyasztott ételek, az emésztőrendszerben lévő bélflóra, a belső elválasztású mirigyek által termelt emésztőenzimek (máj, hasnyálmirigy), a fizikai aktivitás és a mentális stressz is. Ez a hatás ráadásul nem egyirányú, az emésztőrendszerből visszafelé is hat a szerveinkre, gondolkodásunkra, életmódunkra. Ráadásul amellett, hogy a rosszul működő emésztés visszafelé is hat, az egyes elemei egymásra is hatnak.