Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k alkalmazását az Adatkezelési tájékoztatónkban foglaltaknak megfelelően.
Menü

A bélrendszer – a második agyunk?

A bélrendszer – a második agyunk?

Bizonyára sokan tapasztalják, hogy egy tárgyalás vagy fellépés előtt összeszorul a gyomruk, vagy egy állásinterjú előtt görcsölnek a beleik. Verseny előtt még a legacélozottabb olimpiai sportolók is gyakran megtapasztalják azt a bizonyos „gyomorideget”. De vajon mi indítja be ezeket a folyamatokat? Valóban „minden fejben dől el”?
Az elmúlt néhány évtized kutatásai arra utalnak, hogy a válasz ennél sokkal összetettebb: valójában két aggyal működünk – az egyik a koponyán belüli központi idegrendszer, a másik (kevésbé ismert) pedig a bélrendszerünket átszövő ideghálózat, amelyet többen „második agynak” neveznek. A neurogasztroenterológiai vizsgálatok rámutattak, hogy a bél-idegrendszer nemcsak az emésztést befolyásolja, hanem akár a hangulatunkra és érzelmeinkre is visszahat.

 

Miként függ össze a bélrendszer és a központi idegrendszer?

Sok emésztőrendszeri zavar – például a vastagbél-gyulladás vagy az irritábilis bél-szindróma – hátterében a bél-idegrendszer működési zavara állhat. Ahogy a mentális terhelés felzaklathatja a gyomrunkat, úgy a krónikus bélrendszeri kellemetlenségek is komoly hangulatingadozást okozhatnak. A „két agy” kölcsönösen reagál egymás állapotára. Amikor feszültek vagyunk, az ún. „üss vagy fuss” válasz a bélrendszerre is kihat: a bélnyálkahártya megemelt szerotoninszinttel reagál, ami gyakran hasmenéshez vezet. Hasonlóképpen, ha bélrendszeri diszkomfort érzetünk van, az rontja a közérzetet, nyugtalanságot idézhet elő.


A bél-idegrendszer felépítése

A nyelőcsőtől egészen a végbélig húzódó, mintegy 9 méteres emésztőrendszerben rendkívül gazdag ideghálózat található: megközelítőleg 100 millió idegsejt – több, mint a gerincvelőben. Kémiai szinten is megdöbbentő hasonlóságot mutat az aggyal: számos, az agyban előforduló idegi hírvivő anyag (neurotranszmitter) a bélben is megtalálható. Nem csoda tehát, hogy a szakemberek ezt a rendszert önálló „második agyként” emlegetik, hiszen bonyolult reflexekre és a saját állapotából adódó „döntésekre” is képes.

 

Szerotonin és a bélrendszer

Az egyik legismertebb hangulatszabályzó vegyület a szerotonin, amelynek 95%-a valójában a bélrendszerben termelődik. Ez a vegyület kulcsfontosságú mind a hangulatunk, mind az emésztésünk szempontjából. Amikor a bél felszabadítja a szerotonint, elindul a bélmozgás (perisztaltika), és a belek egyidejűleg jeleket küldenek az agynak is.
Amennyiben a szerotoninrendszerben változás áll be (például túl sok szerotonin halmozódik fel a bélrendszerben), az irritábilis bél-szindrómás (IBS) tüneteket idézhet elő, mint a hasmenés vagy székrekedés. Stresszes helyzetekben a bélidegek is „riasztanak”, extra mennyiségű szerotonint kiválasztva, ami hasmenést vagy „gombóc a gyomorban” érzést válthat ki.

 

Gyógynövények, amelyek kiegyensúlyozhatják a „második agyunk” működését

Az emésztőrendszer nyugalma és a stresszkezelés szempontjából több olyan gyógynövény létezik, amelynek rendszeres fogyasztása hozzájárul a bélrendszer és a lelkiállapot kiegyensúlyozásához. Íme néhány példa:

1. Orvosi levendula

  • Rendszeres fogyasztása segíthet nyugodt közérzetet elérni, és közvetetten támogathatja a bélrendszerrel összefüggő kellemetlen tünetek mérséklését.

  • Illóolaja a feszültség oldásában és a „gyomorideg” enyhítésében is bevethető.

 

levendula

A kutatások szerint a levendulában található hatóanyagok a bélfalban kifejtett simaizomlazító hatásukat az ingerületátvivő anyagok befolyásolásával érik el.

 

2. Borsos menta

  • Számos kutatásban mutatták ki, hogy a borsmenta közvetve segítheti a normál bélműködést, és csökkentheti a hasfeszülést és puffadást. 

  • Emellett frissítő-aromás íze kifejezetten élvezetes, így könnyen rendszeres szokássá tehető a fogyasztása. 

 

3. Orvosi citromfű

  • Gyakran javasolják a nyugodt közérzet fenntartására, és közvetve hozzájárulhat az emésztési komfortérzethez is. Rendszeres fogyasztása segíthet abban, hogy az agy és a belek összehangoltabban működjenek.

 

4. Orvosi kamilla

  • Régóta közkedvelt gyógynövény, amely harmonizáló, enyhe nyugtató hatást is kifejthet. A folyamatos, nem túlzott mértékű alkalmazása jótékonyan hathat mind a gyomor-bélrendszer nyugalmára, mind a stressz-szintünkre.

 

5. Lándzsás útifű

  • Bár elsősorban légúti témákban ismert, a bélrendszer komfortérzetének támogatásában is szerepet kaphat. Rendszeres teázással, vagy turmixba keverve is fogyasztható.

 

6. Golgotavirág

  • Az idegrendszer nyugtatására használják a modern fitoterápiában. Az érzelmi feszültség hatással lehet az emésztésre, így a golgotavirág közvetett módon enyhítheti a szorongás gyomorban jelentkező tüneteit.

 

golgotavirág

 A kutatások szerint a golgotavirág egyes összetevői a GABA-receptorokhoz kötődnek, így váltanak ki nyugtató hatást.

 

6. Ashwagandha

  • Adaptogénként ismert; bár leginkább a stresszkezelésben és a mindennapi vitalitás megőrzésében javasolt, közvetett úton a gyomor- és bélrendszer stresszreakcióit is mérsékelheti.

 

Hogy jó eredményeket érjünk el, a kulcs minden esetben a rendszeresség. Ezeknél a gyógynövényeknél nem elég kúraszerűen, csak feszültebb időszakban fogyasztani őket: hosszú távon kell beilleszteni a napi vagy heti étrendünkbe. Így érhető el, hogy mind az idegrendszer, mind az emésztőrendszer természetes és kiegyensúlyozott támogatást kapjon, hozzájárulva a mindennapi jó közérzethez.

 

A bél-idegrendszer és a mindennapok

A kutatások szerint a bélrendszer és a központi idegrendszer közötti kommunikáció általában a bélből az agy felé irányul. Nem véletlen, hogy a stressz, a szorongás és az emésztési gondok gyakran kéz a kézben járnak. A „második agy” érzékeli a táplálék-összetételt, a bélflóra változásait és a mentális terhelést is. A nagymértékű szerotonin-aktivitás előidézheti a bélmozgások felgyorsulását (például hasmenést), míg a csökkent aktivitás a „lelassult” emésztés és székrekedés felé mutathat.


A stressz önmagában is képes a bélrendszer izomzatát és a bélfal immunsejtjeit „túlreagálásra” serkenteni: ez akár kisebb gyulladásokat is eredményezhet, amelyek krónikus formában komoly hasfeszülést, görcsöket hozhatnak magukkal.

 

Hogyan éljünk együtt a két agyunkkal?

Az első (koponyán belüli) és a második (bélrendszer) agyunk közötti kölcsönhatás nap mint nap zajlik. A kiegyensúlyozott étrend, a stresszkezelő gyakorlatok (például relaxáció, légzőgyakorlatok, enyhébb sporttevékenységek) és a rendszeresen fogyasztott gyógynövények mind segíthetnek abban, hogy a „két agy” összhangban működjön.

  • A bélrendszer nyugalma közvetlen hatással lehet a hangulatunkra és közérzetünkre, miközben a nyugodt lelkiállapot is védi és szabályozza az emésztési folyamatokat. 

  • A mindennapi életben számos embernél a szorongás „a beleiket kapja el”, ezért ajánlott rendszeresen beilleszteni a fenti gyógynövényeket (akár kombinációban) teák, kapszulák vagy étrend-kiegészítők formájában.

A bél-idegrendszer és a központi idegrendszer közti dinamika megértése, a megfelelő életmód és a kíméletes, de állandóan jelen lévő fitoterápiás támogatás nemcsak az emésztést, de a naponta megélt lelki kiegyensúlyozottságot is erősítheti. A „második agy” odafigyeléssel és gondos táplálással szintén hálásan visszajelez, aminek eredménye a test és lélek harmóniája.

 

 

Dr. Kindlovits Sára
fitoterapeuta

Keresés