Kiegészítő fitoterápiás lehetőségek a nem-alkoholos zsírmájbetegség kezelésében

 

A nem-alkoholos zsírmáj jellemzői és tünetei

A nem-alkoholos zsírmájbetegség lényege, hogy a májsejtekben túlzott zsír halmozódik fel (a májnak több mint 5%-a elzsírosodik), anélkül hogy ezt jelentős alkoholfogyasztás vagy egyéb ismert ok (pl. vírus, gyógyszer) okozná (1). A betegség a spektrum enyhébb végét jelentő egyszerű steatosis hepatistól (zsírmáj) a súlyosabb nem-alkoholos steatohepatitisig (NASH) terjed, utóbbit a zsír mellett gyulladás és májsejt-károsodás jellemzi, ami fokozatosan fibrózishoz (májhegesedés) és akár májzsugorhoz vezethet (1).

A NAFLD-ben szenvedők többsége tünetmentes – a betegséget sokszor csak rutin vérvizsgálat során észlelt emelkedett májenzimek (ALT, AST) vagy képalkotó vizsgálat  (ultrahang) kapcsán fedezik fel. Néhány érintett azonban tapasztalhat tartós fáradtságot, enyhe, tompa fájdalmat vagy teltségérzést a jobb bordaív alatt, esetleg hepatomegaliát (megnagyobbodott májat) (2). Előrehaladott állapotban – amikor már súlyos fibrotikus átalakulás vagy cirrhosis alakult ki – a krónikus májelégtelenség jelei is megjelenhetnek (pl. hasvízkór, sárgaság), de ez a NAFLD-es esetek kis hányadára jellemző. Összességében a NAFLD alattomosan, panasz nélkül károsíthatja a májat, miközben a szív-érrendszeri kockázatot is növeli a hozzá társuló metabolikus eltérések miatt (1).

 

Életmódi tényezők szerepe a kezelésben

A NAFLD kezelésének alapja az életmódváltozás – jelenleg nincs specifikus, széles körben elfogadott gyógyszeres terápia, amely megszüntetné a zsírmájat (1). A testsúly csökkentése az egyik legfontosabb cél: kutatások szerint legalább 7–10% testsúlycsökkenés szükséges a májban felhalmozott zsír jelentős mérsékléséhez, a gyulladás javításához és a fibrózis visszafordításához. Ekkora fogyás mellett az esetek nagy részében akár a NASH is megszűnhet, és a máj hegesedése is javulhat (3). A fogyást leginkább alacsony kalóriás étrenddel és rendszeres testmozgással lehet elérni. Az étrend tekintetében különösen ajánlott a mediterrán diéta, amely bőséges zöldség-gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, hal és telítetlen zsírsav  (pl. olívaolaj) fogyasztásán, valamint a hozzáadott cukrok és telített zsírok minimalizálásán alapul. A mediterrán étrend javítja az inzulinérzékenységet és csökkenti a máj zsírtartalmát NAFLD-ben, ezért több szakmai társaság is az első számú diétás javaslatok között említi (4). Emellett a rendszeres testmozgás – például heti 150 perc közepes intenzitású aerob aktivitás – önmagában is kedvező hatású: javítja a májenzim-értékeket és segít a zsírraktárak mobilizálásában. Összességében a tartós életmódreform (fogyás, egészséges táplálkozás és mozgás) tekinthető a NAFLD leghatékonyabb kezelési módjának, amely nemcsak a máj állapotát javítja, hanem az egyéb társbetegségekre is pozitív hatással van.

 

Kilenc gyógynövény a máj egészségéért

 

Articsóka

Az articsóka levele régóta ismert májvédő és emésztést segítő szer a népi gyógyászatban. Hatóanyagai (pl. a cinarin és klorogénsav) antioxidáns és epetermelést fokozó tulajdonságúak, így potenciálisan csökkentik a májsejtekben felhalmozódó zsírt és védenek a gyulladástól. Klinikai vizsgálatok is alátámasztják az articsóka kedvező hatását NAFLD-ben: egy meta-analízis szerint az articsókakivonatot szedő betegeknél szignifikánsan csökkent a vér ALT és AST szintje a placebót kapókhoz viszonyítva (5). Különösen a nem-alkoholos zsírmájban szenvedők profitáltak ebből a terápiából: náluk az articsóka javította a májenzimeket, ami a májműködés javulására utal (5). Ezek az eredmények tudományosan is megerősítik az articsóka hagyományos májvédő hírnevét és bizonyítják, hogy az articsóka levél hasznos kiegészítője lehet a NAFLD kezelésének.

 

A bojtorjángyökér fő hatóanyagai közé tartoznak a polifenolos vegyületek, amelyek erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásúak

Bojtorjángyökér

A bojtorján gyökerét szintén régóta alkalmazzák máj- és epebántalmakra. Előrehaladott kísérletes modellekben a bojtorjángyökér kivonata ígéretes eredményeket mutatott: egy állatkísérletben, ahol magas zsírtartalmú étrenddel és toxinnal NASH-szerű májkárosodást idéztek elő, a bojtorjánkivonat csökkentette a máj zsír- és peroxidációs termék szintjét, miközben fokozta a májban az antioxidáns enzimek aktivitását (6). Emellett a kezelés mellett kisebbek lettek a korai kóros májelváltozások is, mint a kezeletlen állatoknál (6). Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a bojtorjángyökér potenciálisan lassíthatja a zsírmáj betegség előrehaladását, védi a májsejteket az oxidatív károsodástól, és gátolja a gyulladás-fibrotikus folyamatokat. További humán vizsgálatok szükségesek a bojtorján hatékonyságának további megerősítéséhez, de a preklinikai adatok alapján mint kiegészítő terápia szóba jöhet NAFLD-ben.

 

A fokhagyma jótékony hatóanyagai (pl. allicin), javítják az anyagcserét és csökkentik a gyulladást

Fokhagyma

A fokhagyma nemcsak fűszerként és koleszterincsökkentő háziszerként ismert, hanem a zsírmáj szempontjából is hasznos lehet. Egy kontrollált klinikai vizsgálat konkrétan értékelte a fokhagyma hatását NAFLD-ben: 90 beteg 15 héten át fokhagymaport vagy placebót kapott. A vizsgálat végére a fokhagymát szedő csoportban szignifikánsan csökkent a máj zsírtartalma  (képalkotóval mérve), továbbá jelentősen csökkentek a májenzimek (ALT, AST, GGT) és a vérzsírok (összkoleszterin, LDL, triglicerid) értékei a placebo csoporthoz képest (7). A fokhagyma-kiegészítés emellett mérsékelte a testsúlyt és a testzsírtömeget is a betegekben egy másik elemzés szerint, ami szintén hozzájárulhat a máj állapotának javulásához. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a fokhagyma – akár étrendi kiegészítő formájában – hatékonyan képes javítani a NAFLD fontos paramétereit (májban lévő zsír, enzimek, lipidprofil) (7). A fokhagyma tehát egy egyszerű, természetes eszköz lehet a zsírmáj kiegészítő kezelésében, a megfelelő diéta és életmód mellett.

 

Kurkuma

A kurkuma gyöktörzsében található kurkumin nevű polifenol egy erős gyulladáscsökkentő és antioxidáns vegyület, amelyet intenzíven kutatnak a zsírmáj kapcsán is. A kurkumát hagyományosan is alkalmazták májpanaszokra, modern vizsgálatok pedig vegyes, de összességében biztató eredményeket hoztak. Számos klinikai vizsgálat történt kurkumin tartalmú készítményekkel NAFLD-ben, és ezek eredményeit több meta-analízis is összesítette. Az egyik átfogó elemzés szerint a kurkuminpótlás javította a máj ultrahangos képét, növelte a zsírmáj visszafejlődésének arányát, továbbá szignifikánsan csökkentette a májenzim-értékeket  (ALT, AST) a betegekben (8). Emellett mérsékelte a vér összkoleszterin szintjét és kissé a testtömegindexet is (8). Ugyanakkor más vizsgálatok kevésbé voltak egyértelműek – egy friss meta-analízis például arra jutott, hogy bár a kurkumin csökkenti a trigliceridszintet és a derékkörfogatot, az ALT/AST értékekben nem mindig hoz jelentős különbséget a placebóhoz képest. E különbségek oka lehet a vizsgálatok eltérő dózisa, időtartama és a betegek állapota. Összességében azonban a kurkuma ígéretes adjuváns kezelés NAFLD-ben, amely a máj zsírosodását és gyulladását több mechanizmuson keresztül kedvezően befolyásolhatja.

 

A máriatövis hatóanyagát, az erőteljes antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásúa szilimarint, régóta használják májbetegségekben

Máriatövis

A máriatövis a legismertebb májvédő gyógynövény, melynek aktív kivonatát a szilimarint, NAFLD-ben is kiterjedten vizsgálták. A legfrissebb bizonyítékok rendkívül meggyőzőek: egy 2023-as szisztematikus áttekintés és meta-analízis 26 klinikai vizsgálat  (összesen 2375 beteg) adatait elemezve azt találta, hogy a szilimarin-kezeléshez köthetően szignifikánsan javultak a májfunkciós értékek és az anyagcsere-mutatók a zsírmájbeteg pácienseknél (9). Konkrétan, a szilimarint kapó csoportokban átlagosan nagyobb mértékben csökkent az ALT és AST szint, mint a kontrollcsoportokban, emellett csökkent a vér triglicerid- és LDL-koleszterin szintje, javult az inzulinrezisztencia  (alacsonyabb éhomi inzulin és HOMA-IR értékek), és még a máj szövettani képe is kedvezőbben alakult (9). Utóbbit májbiopsziás adatok mutatták: a szilimarin növelte a steatosis visszafordulásának esélyét és javította a gyulladás/fibrózis markereit a májban (9). Ezek alapján a máriatövis kivonata az egyik legígéretesebb fitoterápiás szer NAFLD-ben. Bár a pontos hatásmechanizmus további kutatásokat igényel, a rendelkezésre álló evidencia alapján a máriatövis-készítmények szakmailag megalapozottan ajánlhatók kiegészítő kezelésként a zsírmájbetegségben.

 

A mezei katáng gyökerét és hajtását hagyományosan emésztésjavításra és májtisztításra használják

Mezei katáng

A mezei katáng NAFLD-ben való hatását néhány klinikai vizsgálat is elemezte már. Egy friss  (2023-as) elemzés 5 randomizált vizsgálat adatainak összevonásával arra jutott, hogy a mezei katáng kiegészítő fogyasztása szignifikánsan csökkenti a májenzimek közül az AST (-7 U/L) és az ALT (-18 U/L) szintjét a placebóhoz képest (10). Ugyanakkor a többi májenzimre (GGT, ALP) és a vérzsírértékekre nem mutatkozott statisztikailag szignifikáns hatás (10). Tehát a katáng elsősorban a máj gyulladásos jeleit  (enzimek) mérsékelheti, míg a lipidprofilt érdemben nem befolyásolja a jelenlegi adatok alapján. Mindez potenciális hepatoprotektív hatásra utal NAFLD-ben, bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy a bizonyítékok még korlátozottak a kevés és viszonylag kis mintaszámú vizsgálat miatt (10). A mezei katáng mindenesetre egy könnyen hozzáférhető és biztonságos növény, amelynek kivonata mérsékelt dózisban kedvezően hathat a májra – így érdemes lehet fontolóra venni kiegészítő kezelésként, különösen emelkedett májenzimek esetén.

 

Rozmaring

A rozmaring  aromás levele nemcsak fűszer, hanem gazdag antioxidáns hatású fenolvegyületekben  (pl. rozmaringsav, karnosolsav). Ezen komponenseknek köszönhetően a rozmaring kivonata számos kísérletben bizonyult májvédőnek. Egy állatmodellben a rozmaring etanolos kivonata drámai módon csökkentette a máj triglicerid- és koleszterinszintjét, mérsékelte a májsejtek kóros zsírfelhalmozódását és pusztulását, továbbá aktiválta az AMPK enzimet a májszövetben (11). Az AMPK a sejtek energiaszabályozásának kulcsa; aktiválása fokozza a zsírsavak lebontását és gátolja az új zsírok szintézisét. Így a rozmaring aktív hatóanyagai  (pl. a rozmaringsav és karnosolsav) valószínűleg ezen az úton segítik a máj zsírtalanítását és védelmét (11). Fontos azonban megjegyezni, hogy humán adatok egyelőre szűkösek. Egy 8 hetes klinikai vizsgálatban NAFLD-es betegeknek testsúlycsökkentő diéta mellé adtak nagy dózisú rozmaring-levél port, és bár a májenzimek és vérzsírok javultak, a rozmaring csoport eredményei nem tértek el szignifikánsan a csak diétázó placebo csoportétól (12). Ez arra utal, hogy a diéta önmagában domináló hatású volt, és a rozmaring külön hatása emberben nem bizonyított erősen – legalábbis rövid távon. Összességében a rozmaring ígéretes májvédő növény antioxidáns és anyagcsere-javító tulajdonságai miatt, de NAFLD-es alkalmazását illetően további klinikai kutatások szükségesek.

 

Az orvosi pemetefű  hazánkban kevésbé ismert gyógynövény, bár népgyógyászati használata itt is régi múltra tekint vissza 

Orvosi pemetefű

A pemetefű virágos hajtása keserű anyagokat (pl. marrubiint) és flavonoidokat tartalmaz, melyek serkentik az epe kiválasztását, az emésztést és általában az anyagcserét. Farmakológiai vizsgálatok szerint a pemetefű erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatással is bír, köszönhetően a benne lévő diterpéneken és fenolos vegyületeken alapuló bioaktív komponenseknek (13). Állatkísérletes modellekben kimutatták, hogy a pemetefű kivonata képes védeni a májat különböző toxinok okozta károsodástól, csökkenti a májsejtek oxidatív stresszét és javítja a máj funkcióit. Emellett hipolipidémiás  (vérzsír-csökkentő) és antidiabetikus hatásokat is tulajdonítanak neki – például cukorbeteg patkányokban mérsékelte a magas vércukor- és trigliceridszintet a pemetefű kivonat (13). Mindezek alapján felvetődik, hogy a pemetefű hasznos lehet a metabolikus szindrómában és NAFLD-ben is, ugyanakkor konkrétan zsírmájbeteg embereken még nagyon kevés vizsgálati adat áll rendelkezésre. A szakirodalmi áttekintések inkább csak a lehetséges mechanizmusokra és állatkísérletekre hivatkoznak, de egyetértenek abban, hogy a pemetefű magas bioaktív potenciállal bír, és érdemes további kutatásokat végezni vele (13).

 

A modern kutatások igazolták, hogy a pitypang kivonata gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, valamint befolyásolja a zsíranyagcserét

Pitypang

A pitypang  – vagy gyermekláncfű – gyökerét és levelét sokszor emlegetik mint “májtea” alkotóelemet, vizelethajtó és májtisztító népi szert. Egy 2013-as kísérleti vizsgálatban magas zsírtartalmú diétával előidézett egerek zsírmájbetegségét kezelték pitypanglevél-kivonattal. Az eredmények magukért beszéltek: a kivonatot kapott egereknél a májban felhalmozott zsír jelentősen csökkent, a máj súlya és a testtömeg is mérséklődött, továbbá javult az inzulinérzékenységük a kezeletlen, zsíros étrenden lévő egerekhez képest (14). A pitypang kivonat aktiválta az AMPK enzimet is a májban és izomban, ami – akárcsak a rozmaringnál említve – a zsírégetés és az inzulinérzékenység fokozásán keresztül hat (14). A kutatók szerint a pitypang ilyen módon ígéretes lehet az elhízással társuló NAFLD megelőzésében és kezelésében (14). Humán vizsgálatokban a pitypang gyökér májvédő hatásúnak bizonyult bizonyos toxikus májártalmakban, de konkrétan NAFLD-re vonatkozó humán adat még kevés van. Ennek ellenére, a pitypang mint könnyen hozzáférhető gyógynövény, megfelelő adagolásban biztonságosnak tűnik, és preklinikai adatok alapján több ponton javíthat a máj állapotán.

 

Összefoglalás

A nem-alkoholos zsírmájbetegség kezelése komplex megközelítést igényel, melynek sarokköve a helyes életmód  (diéta, testsúlycsökkentés, mozgás). A fenti áttekintés alapján számos gyógynövény kínálkozik, mint kiegészítő fitoterápiás lehetőség a NAFLD-ben. Ezek a növények – köztük az articsóka, bojtorján, fokhagyma, kurkuma, máriatövis, cikória, rozmaring, pemetefű és pitypang – különféle hatóanyagokkal segíthetik a máj védelmét és regenerációját: antioxidánsokkal mérsékelhetik az oxidatív stresszt, gyulladáscsökkentő komponensekkel gátolhatják a gyulladást, vagy épp az anyagcserefolyamatok javításával csökkenthetik a máj zsírfelhalmozását. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a szerek a hagyományos terápia kiegészítői, nem helyettesítik az orvos által javasolt életmódreformot vagy  (szükség esetén) gyógyszeres kezelést. Ugyanakkor a tudományos eredmények egyre inkább alátámasztják alkalmazásukat: több randomizált vizsgálat mutatott ki javulást a májenzimekben, a képalkotóval mért zsírmáj-mértékben vagy az anyagcsere paraméterekben. Természetesen további kutatások szükségesek e gyógynövények hosszú távú hatékonyságának megerősítésére. Mindent egybevetve, a megfelelő életmód mellett alkalmazott fitoterápia – szakember tanácsát kikérve – hasznos eszköz lehet a NAFLD elleni küzdelemben, támogatva a máj egészségét és javítva a betegek életminőségét.

 

Kindlovits Sára
fitoterapeuta

 

Hivatkozások

1. Pouwels S et al. Non-alcoholic fatty liver disease  (NAFLD): a review of pathophysiology, clinical management and effects of weight loss. BMC Endocrine Disorders, 2022. Link

2. Patel PJ et al. Symptoms and signs of NAFLD/NASH. BMC Endocrine Disorders, 2022  (22):63.  (A Pouwels et al. cikk alapján) Link

3. Martins C et al. NAFLD as a continuum: Effects of weight loss on NASH and fibrosis. Diabetology & Metabolic Syndrome, 2020. Link

4. Martins C et al. Mediterrán diéta hatása NAFLD-ben. Diabetology & Metabolic Syndrome, 2020. Link

5. Moradi S et al. Articsóka  (Cynara scolymus) hatása a májenzimekre: meta-analízis. Int J Clin Pract, 2021;75 (11):e14726. PubMed

6. Romualdo GR et al. Bojtorján  (Arctium lappa) gyökér kivonat gátolja a NASH progresszióját patkánymodellben. Environ Toxicol, 2020;35 (4):518-527. PubMed

7. Sangouni AA et al. Fokhagyma por kiegészítés hatása NAFLD-ben: randomizált klinikai vizsgálat. Br J Nutr, 2020;124 (4):450-456. PubMed

8. Ngu MH et al. Kurkumin adjuváns kezelés NAFLD-ben: szisztematikus áttekintés és meta-analízis. Complement Ther Med, 2022;68:102843. PubMed

9. Liu J et al. A szilimarin hatékonysága NAFLD-ben: szisztematikus áttekintés és meta-analízis. Ann Hepatol, 2023  (22):101174. PubMed

10. Maleki E et al. Cikória  (Cichorium intybus) kiegészítés hatásai NAFLD-betegekben: meta-analízis. Clin Nutr ESPEN, 2023;55:447-454. PubMed

11. Wang SJ et al. A rozmaring kivonat csökkenti a májzsírt és javítja a lipidanyagcserét NAFLD patkánymodellben. Food Chem Toxicol, 2019;58:30-36. PubMed

12. Akbari S et al. Rozmaring-levél por és fogyókúrás diéta hatása NAFLD-ben: RCT. Phytother Res, 2022;36 (5):2186-2196. PubMed

13. Aćimović M et al. Marrubium vulgare  (orvosi pemetefű): fitokémiai és farmakológiai áttekintés. Molecules, 2020;25 (12):2898. MDPI

14. Davaatseren M et al. Pitypang  (Taraxacum officinale) levél kivonat hatása HFD-indukált zsírmájban. Food Chem Toxicol, 2013;58:30-36. PubMed