Tanulmány: a barátcserje fogyasztásának lehetséges kockázatai

A Hivatal a határozatában félreértelmezett jogszabályi hivatkozással, illetve olyan megállapításokkal indokolta a tiltást, amelyek szakmailag nem helytállók és a tudományos szempontokat sem veszik figyelembe. A határozatot annak ellenére hozta meg, hogy az eljárás megindításakor arra kérte vállalkozásunkat, hogy szakirodalmi adatokkal bizonyítsuk: a Barátcserje termékünk forgalmazása biztonságosnak tekinthető, amit mi a nyilatkozatunkban nagy alapossággal meg is tettünk.
    Sérelmezzük, hogy a határozat meghozatala előtti bizonyítási eljárás során a Hivatal a nyilatkozatunkat teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, az abban foglaltakra semmilyen módon nem reagált határozatában. 
    Külön sérelmezzük azt, hogy a Hivatal a határozatával egy Magyarországon gyártott minőségi gyógynövénytermék fogyasztását tiltotta be, miközben a barátcserje élelmiszerként (étrend-kiegészítőként) történő fogyasztását az egységes európai uniós piacon semmilyen szabály nem tiltja. Ezért a tiltással a Hivatal közvetve online magyarországi piaci lehetőséget biztosít más uniós országok gyógynövénytermék gyártóinak és forgalmazóinak egy hazai tulajdonú vállalkozással szemben.

Mivel álláspontunk szerint a Hivatal nem csak a tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget tiltó határozatában, hanem hibásan alkalmazott jogszabályt is, ezért a határozattal szemben közigazgatási pert indítottunk. Mivel a peres eljárás nem halasztó hatályú, ezért jelenleg kénytelenek vagyunk felfüggeszteni a Barátcserje termékünk forgalmazását.

A jogi eljárás megindításával párhuzamosan kezdeményeztük az NNGYK Tudományos Tanácsadó Testületénél a barátcserjére vonatkozó tiltás felülvizsgálatát „Az élelmiszerekben (beleértve az étrend-kiegészítőket is) alkalmazásra nem javasolt növények listáján”. Felülvizsgálati kérelmünket a Testület július 8-án már tárgyalta ugyan, de döntés még nem született, az csak nyári szabadságolások után várható. A Tudományos Tanácsadó Testület számára megküldött felülvizsgálati kérelmünk ide kattintva tölthető le.

Fontosnak tartjuk, hogy a fogyasztóink és az érdeklődők is megismerhessék azokat a biztonságosságra vonatkozó szakirodalmi adatokat, amely alapján Termékünket eddig forgalmaztuk és amelyek alapján a barátcserje fogyasztását biztonságosnak tartjuk. Az alábbi tanulmány lényeges szakirodalmi adatai és hivatkozásai megegyeznek a Hivatalhoz benyújtott nyilatkozatunkban leírtakkal, illetve az NNGYK TTT-nek küldött felülvizsgálati kérelmünkben foglaltakkal.

A barátcserje készítmények biztonságos fogyasztását alátámasztó tudományos bizonyítékok

Bevezető

A következő szakirodalmi adatokon alapuló tanulmányban arra keressük a választ, hogy a barátcserje élelmiszerként (étrend-kiegészítőként) történő fogyasztása jól definiált értelmezési tartományon belül milyen kockázatot jelenthet a fogyasztók számára. Ennek keretében:

1. Tudományos érvekkel, szakirodalmi adatokkal megcáfoljuk az NNGYK „Az élelmiszerekben (beleértve az étrend-kiegészítőket is) alkalmazásra nem javasolt növények listáján” szereplő barátcserjével kapcsolatos állításokat.
2. Teljes körű kockázatértékelést végzünk szakirodalmi adatok alapján, külön vizsgálva a túlfogyasztás kockázatát és a potenciálisan kockázatos ható- és tartalomanyagokat. A barátcserje-fogyasztás okozta kockázatok szisztematikus elemzése során értékeljük az emésztőrendszeri, az allergiás, a menstruációs és reprodukciós zavar, valamint a dopaminerg, hormonszerű hatás kockázatát. Külön kockázatértékelést végzünk az utóbbi 5 évben végzett releváns klinikai kutatásokra vonatkozóan, illetve a biztonságos alkalmazást tovább 10 klinikai vizsgálattal és metaanalízissel is alátámasztjuk.
3. Végezetül megvizsgáltuk és tudományos szempontok szerint értékeljük azokat az adatokat, amelyek az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal „Emberi egészségre potenciálisan aggodalomra okot adó növényi anyagok listája”-ban szerepelnek a barátcserjével kapcsolatban.

Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy a barátcserje hatása összetett, hatóanyagainak együttese felel a hatásért és az esetleges kockázatokért. Ezért a gyógynövények többségéhez hasonlóan nem lehet kiemelni egy vagy több anyagot, amely kifejezetten a hatásért felelne. Emiatt hatásmechanizmusa és a fogyasztásának kockázata nem különbözik az általánosan fogyasztott gyógy- és fűszernövényektől, tehát a Termék a megadott adagolás szerint fogyasztva nem veszélyezteti a fogyasztók egészségét.

A barátcserje fogyasztási kockázatának értelmezési tartománya

Az átlagolvasó számára talán első hallásra furcsán hangozhat, de bármely élelmiszer fogyasztása lehet egészségkárosító hatású, feltéve, ha az észszerű mennyiségnél többet fogyasztunk belőle. Egészségkárosító lehet akár a közönséges víz is: ebből egy átlagos embernek 10 litert kell egy ültő helyében elfogyasztania ahhoz, hogy az nagy valószínűséggel végzetes legyen. A hagyományos egészségkárosító (mérgező) hatás azonban általában milligrammos vagy néhány grammos mennyiségekre vonatkozik. A gyógy- és fűszernövények kivétel nélkül tartalmaznak erős élettani hatású anyagokat. Ezekből egyszerre akár több tucat is lehet egy gyógy- és fűszernövényben, a mennyiségük viszont általában olyan alacsony, hogy a szokásos adagolás és fogyasztási mód mellett csak nagyon-nagyon ritkán okoznak nem kívánt hatásokat.

Többek között ezért is határozott úgy az Európai Parlament és a Tanács „Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról” szóló 1924/2006/EK rendeletében, hogy az egészséggel kapcsolatos állítással jelölt élelmiszerek (étrend-kiegészítők) esetében meg kell határozni azoknak a körét, akiknek kerülniük kell a termék fogyasztását. 

Az Indikáció Kft. által forgalmazott UltraFine Barátcserje gyógynövény-kapszula (Termék) címkéjén ezért többek között a közvetkező előírások, figyelmeztetések szerepelnek:

•  „Várandósság és szoptatás alatt, valamint gyermekeknek nem javasolt a fogyasztása”.
•  „Dopamin és ösztrogén hormonok szintjét befolyásoló gyógyszerek együttes alkalmazása esetén orvosi konzultáció szükséges.”
•  A Termék fogyasztását kifejezetten nőknek ajánljuk: „Elősegíti a menstruáció előtti és közbeni jó közérzetet. Támogatja a testi és lelki egészséget a menopauza (klimax) időszakában.”
•  A Terméken mindezek mellett meghatározzuk a napi ajánlott mennyiséget is: „Naponta kétszer 1 kapszula”. (Egy kapszula 500 mg barátcserje termést tartalmaz szuperfinom por formájában.) „A napi ajánlott fogyasztási mennyiséget ne lépje túl!”.

A Termék jelölésén szereplő adatok alapján a barátcserje fogyasztásának biztonságosságát a továbbiakban a következő értelmezési tartományon belül támasztjuk alá szakirodalmi adatokkal:

• 18 évesnél idősebb nők, akik:
  • nem terhesek vagy szoptatnak, továbbá
  • nem alkalmaznak dopamin és ösztrogén hormonok szintjét befolyásoló gyógyszereket és
  • a barátcserjéből (a Termékből) naponta 1000 mg-ot fogyasztanak.

1. Szakmai észrevételeink az NNGYK "Az élelmiszerekben (beleértve az étrend-kiegészítőket is) alkalmazásra nem javasolt növények" listáján a barátcserjével kapcsolatos megállapításokkal kapcsolatban 

A barátcserje jelenleg szerepel az NNGYK Tudományos Tanácsadó Testülete (TTT) által élelmiszerekben (beleértve az étrend-kiegészítőket is) alkalmazásra nem javasolt növények listáján. A lista elméletben olyan növényeket tartalmaz, melyeknek élelmiszerekben (étrend-kiegészítőkben) történő alkalmazása kockázatos lehet.

A lista a barátcserje esetében a következő kémiai összetevőket tartja kockázatosnak: iridoid glikozidok: pl. agnuzid, kaszticin, megállapítva, hogy azok hatása (dopaminerg, hormonszerű) veszélyezteti a fogyasztók egészségét. 

 

1. A barátcserje esetében a tiltást/korlátozást indokló kémia összetevőknél a lista a következő összetevőket sorolja fel: iridoid glikozidok, pl. agnuzid, kaszticin. 

Valóban mindkét vegyületet jellemző a barátcserjére, azokat azonban elsősorban a barátcserje-kivonatok azonosítására és standardizálására használják. Jelenleg nem létezik sem az agnuzid, sem a kaszticin esetében olyan szakirodalmi adat, amely alapján megalapozottan állítható lenne, hogy ez a két vegyület együtt vagy külön-külön bármilyen veszélyt jelentene az emberi egészségre abban a mennyiségben, amennyit abból a barátcserjetermés észszerű fogyasztási mennyiségben tartalmaz. A megállapítás tudományos megalapozottságát még inkább kétségbe vonja az a tény, hogy a kaszticin nem iridoid glikozid típusú vegyület, hanem flavonoid szerkezetű (metoxilezett flavonol). (Chan)

2. A barátcserje esetében a tiltást a lista azzal indokolja, hogy a barátcserjében lévő iridoid glikozidok, pl. agnuzid, kaszticin „dopaminerg, hormonszerű hatással” rendelkezik.

Ezzel szemben jelenleg semmilyen szakirodalmi adat nem áll rendelkezésre arról, hogy agnuzid vagy kaszticin dopaminerg, hormonszerű hatással rendelkezne. A szakirodalmi adatok  alapján jelenleg az feltételezhető, hogy az ilyen típusú hatásért esetleg a klerodán típusú diterpének lehetnek felelősek. (Jarry)

A barátcserje egészének feltételezett dopaminerg, hormonszerű hatásáról részletesen is írtunk a későbbi fejezetekben. Elöljáróban annyit, hogy ez a hatás jelenleg csak laboratóriumi vizsgálatok kétséges eredményei alapján született feltételezés. A barátcserje dopamineg hatását és annak esetleges kockázatát a nagy számban végzett klinikai vizsgálatok eredményei nem támasztják alá, a nagy populáción végzett retrospektív kutatások pedig cáfolják.

2. Általános kockázatértékelés szakirodalmi adatok alapján

 

2.1. Túlfogyasztás kockázata

A rendelkezésre álló szakirodalomban, annak nagy száma ellenére, a túlfogyasztásra vonatkozóan semmilyen adat nem található. Nincs olyan esettanulmány, továbbá klinikai vagy retrospektív kutatás, amely túladagolásról számolt volna be. Ezt támasztja alá az Európai Gyógyszerügynökség Gyógynövény Szakbizottsága (EMA-HMPC) barátcserjéről szóló gyógynövény monográfiája is.

 

2.2. Kockázatos ható- és tartalomanyagok

A rendelkezésre álló szakirodalmi adatok alapján nem található olyan anyag barátcserje termésében, amelyről önállóan igazolt lenne, hogy veszélyezteti az emberi egészséget észszerű fogyasztási mennyiséget feltételezve. Igaz ez az NNGYK által élelmiszerekben (beleértve az étrend-kiegészítőket is) alkalmazásra nem javasolt növények listáján a tiltás okaként megjelölt kémiai összetevőkre, az agnuzidra és a kaszticinre is. Ezt erősíti meg az EMA-HMPC barátcserjéről szóló gyógynövény monográfia értékelő riportja is.

 

2.3. A barátcserje fogyasztás okozta kockázatok szisztematikus elemzése

Hasonlóan más gyógynövényekhez, a barátcserjéből készült készítmények emberi egészségre vonatkozó közvetlen kockázatait sokszor klinikai vizsgálatok tárják fel. Bár ezek a vizsgálatok elsősorban a gyógynövény hatásosságát hivatottak alátámasztani meghatározott indikációk esetén, a biztonságosság értékelésére olyan esetben is alkalmasak lehetnek, ahol a cél nem a betegségek kezelése, hanem az egészség megőrzésének támogatása, az emberi test homeosztázisának elősegítése vagy egyszerűen csak a növény élelmiszerként történő fogyasztása.

Mivel létezik olyan tanulmány, amely kifejezetten a barátcserjetermés okozta mellékhatások szisztematikus elemzésével foglalkozik, ezért ennek fő megállapításait ismertetjük és elemezzük először. (Daniele)

A hivatkozott vizsgálatban a Római La Sapienza Egyetem kutatóinak összefoglaló megállapítása a következő volt a barátcserje alkalmazásának kockázataival kapcsolatban: „A klinikai vizsgálatokból, a forgalomba hozatal utáni felügyeleti vizsgálatokból, felmérésekből, spontán jelentési rendszerekből, a gyártók és a gyógynövény-szakértői szervezetek adatai azt mutatják, hogy a barátcserje fogyasztást követő mellékhatások enyhék és visszafordíthatók voltak. A leggyakoribb mellékhatások a hányinger, fejfájás, gyomor-bélrendszeri zavarok, menstruációs zavarok, akne, viszketés és erythemás kiütés. Gyógyszerkölcsönhatásokról nem számoltak be. A barátcserje alkalmazása terhesség vagy szoptatás alatt kerülendő. Elméletileg a barátcserje a dopaminerg antagonistákkal is interferálhat.”

A kutatásban 6 különböző, nagy populáción (9337 főn) végzett forgalomba hozatal utáni felügyeleti vizsgálat értékelése alapján a tanulmány készítői megállapították, hogy a nemkívánatos események előfordulása rendkívül alacsony volt. Az 1,9 és 5% közötti előfordulási arány a nocebo tartományba esik. Nocebo hatásról akkor beszélünk, ha a betegek hatóanyagot nem tartalmazó készítmény fogyasztása után tapasztalnak mellékhatásokat. A barátcserje fogyasztása során tehát ugyanannyi nem kívánatos eseménnyel lehet számolni, mint ha valaki placebót (tehát hatóanyag nélküli készítményt) szedett volna. A tanulmány készítői emellett hozzátették: „a megfigyelt nem kívánatos események egy része inkább az állapot tünete lehetett, nem pedig a barátcserje alkalmazása okozta.” 

A tanulmány megállapítási alapján a barátcserjével kapcsolatban (a Termék biztonságossági értelmezési tartományán belül) a következő mellékhatásokkal lehet tehát számolni: 

    • hányinger, 
    • fejfájás, 
    • gyomor-bélrendszeri zavarok, 
    • menstruációs zavarok, 
    • akne, viszketés és erythemás kiütés. 
      
Bár a felsorolt mellékhatások előfordulása olyan ritka és esetleges volt a barátcserjével végzett vizsgálatokban, hogy egyik gyakoriságát sem lehet pontosan számszerűsíteni, mégis fontosnak tartjuk, hogy az alábbiakban részletesen is foglalkozzunk velük.

 

2.3.1. Emésztőrendszeri kockázatok értékelése

A felsorolt mellékhatások közül a hányinger és a gyomor-bélrendszeri panaszok olyan emésztőrendszeri tünetek, amelyek számos gyógy- és fűszernövény fogyasztásakor jelentkezhetnek.
Az élelmiszerként fogyasztott (fűszer-, gyógy-, és élelmi-) növények között szinte alig találni olyat, amelynél ne fordulnak elő ezek a tünetek. Az ezzel kapcsolatos szakirodalom gyakorlatilag végtelen, így csak egyetlen véletlenszerűen kiválasztott gyógy- és fűszernövény, a kurkuma példáján keresztül mutatjuk be az emésztőrendszeri tünetek szakirodalmi adatokon alapuló, gyógy- és fűszernövényekre jellemző gyakoriságát:

• Gyomor-bélrendszeri mellékhatások (Allegri, Tsai, Qiu)
• Székrekedés (Simental-Medía)
• Puffadást és sárga, kemény széklet (Pungcharoenkul, Simental-Medía)
• Hányinger és hányás (Sharma, Kuptniratsaiku 1, 2, Sanmukhani, Haroyan, Al-Karawi, Simental-Mendía, Rahmani, Kou, Qiu)
• Hasmenés vagy laza székletet (Sharma, Kuptniratsaiku 1, 2, Caroll, Simental-Mendía, Gilad, Kou, Qiu)
• Diszpepszia (Kuptniratsaiku 1, 2, Madhu, Small, Qiu)
• Gyomorhurut (Sanmukhani)
• Puffadás és reflux betegség (Caroll, Kuptniratsaiku)
• Hasi teltségérzet és fájdalom (Epelbaum, Kuptniratsaiku, Small, Rahmani)

 

2.3.2. Allergiás reakciók kockázatának értékelése

A gyógy- és fűszernövényekre szintén általánosan jellemző, hogy az arra érzékenyeknél allergiás reakciókat: például a szisztematikus elemzésben említett viszketést, erythemás kiütést okoznak. A hivatkozott kutatásokban a barátcserje esetében ezek a tünetek nem voltak gyakoribbak, mint más, hasonló mértékben vizsgált gyógynövényekkel végzett klinikai kutatások esetén, így ezek feltüntetését nem tartottuk indokoltnak a Termék jelölésén sem. Ismét a kurkuma példáján keresztül mutatjuk be az allergiás és bőrön jelentkező reakciók általános gyakoriságát a gyógy- és fűszernövények esetén:

Orális fogyasztás esetén:

• Viszketés (Chuengsamarn, Nakagawa)
• Ujjbenyomatot tartó (pitting) ödéma (Kuptniratsaiku)
• Fényérzékenység (fluoxetin kombinálva) (Sanmukhani)

Bőrrel való érintkezés esetén:

• Allergiás dermatitisz (Hata, Lamb, Joshi, Thompson, Kieć-Swierczyńska, Goh)
• Bőrkiütés, csalánkiütés (Liddle, Lopez-Villafuerte, Kou)

Megjegyzés: Mivel fontosnak tartjuk, hogy fogyasztóink a termékeink minden lehetséges alkalmazási kockázatával tisztában legyenek, ezért a gyógynövények fogyasztásának általánosan, de ritkán előforduló mellékhatásairól (vagyis az allergiás reakciókról és az emésztőrendszeri panaszokról) a honlapunkon a Gyakran Ismételt Kérdések között tájékoztatjuk vásáróinkat (Milyen kockázatai és mellékhatásai lehetnek a gyógynövények fogyasztásának?)

 

2.3.3. Menstruációs és reprodukciós zavar kockázatának értékelése

A La Sapienza Egyetem kutatói által készített tanulmányban több olyan vizsgálat elemzése is szerepel, amelyben a barátcserje premenstruációs szindróma tüneteire gyakorolt hatását vizsgálták. Ennek gyakori kísérő tünete a menstruációs zavar, illetve a fejfájás. Ezeket a tüneteket viszont nem lehet elválasztani magától a betegségtől. Ahogy a mellékletben szereplő tanulmány szerzői fogalmaznak a WHO-hoz benyújtott mellékhatások elemzésével kapcsolatban: „A mellékhatások nem tűntek súlyosnak, általában csak egy betegnél jelentették őket, és néhány esetben megegyeztek a barátcserje alkalmazásának indikációival.” 

Megjegyzés: Mivel a Termékünk fogyasztását egészséges nőknek ajánljuk a menstruáció előtti és közbeni jó közérzet, valamint a testi és lelki egészség támogatására a menopauza (klimax) időszakában, ezért az ebben a pontban tárgyalt esetleges mellékhatásokat azok előfordulási aránya és betegséggel való összetéveszthetősége miatt nem tartjuk kockázatnak a barátcserje élelmiszerként való fogyasztása esetén, így azt a Termék jelölésén sem tüntettük fel. 

 

2.3.4. A dopaminerg, hormonszerű hatás kockázati értékelése

A barátcserje dopaminerg, hormonszerű hatásaival kapcsolatban a Termék jelölésén több figyelmeztetés is szerepel. Mivel a jelölésen az ezzel kapcsolatos fogyasztói kizárás nem teljes, így bizonyos esetek beletartozhatnak a Termék fogyasztási kockázatának értelmezési tartományába, ezért az alábbiakban részletesen foglalkozunk a kérdéskörrel.

A barátcserje dopaminerg, hormonszerű hatásáról a szakirodalomban jelenleg csak laboratóriumi vizsgálatok alapján született feltételezések állnak rendelkezésre, illetve néhány klinikai vizsgálat közvetett eredménye – ahogy ez az EMA-HMPC barátcserjéről szóló monográfia értékelő riportjában is szerepel. A riport így összegzi ezt a barátcserje-készítmények farmakodinamikáját: „A hatásmechanizmus nem ismert. A preklinikai vizsgálatokban különböző munkacsoportok a prolaktin felszabadulást gátló hatásokat és dopaminerg (dopamin-agonista) hatásokat tapasztaltak. A humán farmakológiában azonban az emelkedett prolaktinszint barátcserje termése általi csökkentése még nem bizonyított egyértelműen.” A megállapítás erejét jelentősen növeli, hogy a szerzők nem csupán néhány, hanem 20-nál is több klinikai kutatás alapján jutottak erre a következtetésre.

A dopaminerg hatást kimutató in vitro (állatszöveteken végzett) vizsgálatokat a kutatók minden esetben a barátcserje terméséből készült teljes kivonattal végezték. Gyakorlatilag kizárható, hogy a szájon át elfogyasztott teljes barátcserjekivonat vagy barátcserjepor valamennyi összetevője felszívódjon a szervezetben, a felszívódás után az egyes anyagok egymáshoz viszonyított koncentrációja ne változzon, majd mindegyik anyag (egyszerre) átjusson a vér-agy gáton, ezután pedig ugyanazt a hatást fejtse ki, mint egy állati szöveten. Az in vitro vizsgálatok bizonyító erejét tovább csökkenti, hogy a dopaminfelszabadulást gátló hatást az egyik kutatásban csak a lipofil frakció esetén sikerült kimutatni, a hidrofil esetében nem, illetve a kivonat koncentrációja jóval magasabb volt, mint amennyi emberek esetén a barátcserje szokásos fogyasztási mennyiségéből következne. A kutatások bizonyító erejét még inkább kétségessé teszi, hogy a kutatásokat azonos módszerek szerint más kutatócsoportok nem ismételték meg és nem igazolták, azoknak hatósági felügyeletéről semmit nem tudni (valószínűleg nem volt), valamint mindkét kutatócsoport aktívan részt vett egy-egy barátcserje-kivonatot tartalmazó gyógyszer fejlesztésében is (Ze440 és BNO1095), amelyeknek nyilvánvaló célja volt, hogy megpróbáljanak valamilyen magyarázatot találni a barátcserje által kiváltott élettani hatások mechanizmusára. Kiemelendő, hogy egyik kutatásban sem történt konkrét megállapítás a barátcserje emberekre kifejtett dopaminerg hatásáról, az összegzésekben a kutatók ezt minden esetben feltételes módban jelezték. Az utolsó olyan tanulmány, amely in vitro vizsgálat alapján felvetette a barátcserje dopaminerg hatását közel 20 évvel ezelőtt született. Azóta sem további in vitro vizsgálatok, sem állatkísérletek, sem klinikai vizsgálatok nem erősítették meg egyértelműen a feltételezett dopaminerg hatást. (Bischoff-Kont, Jarry, Meier, Beger, Adamov, Flemisch)

Amennyiben a további (klinikai) vizsgálatokban megerősítést nyerne a barátcserjetermés dopaminerg, hormonszerű hatása, úgy az még mindig nem feltétlenül indokolná a barátcserje élelmiszerekben (étrend-kiegészítőkben) való tiltását, hiszen a gyógynövényekre, de számos nagyobb mennyiségben élelmiszerként fogyasztott növényre is jellemző, hogy speciális hormonválaszokat válthatnak ki.

Néhány példa a teljesség igénye nélkül az általánosan használt élelmi- (köztük a gyógy-, és fűszernövények) feltételezett és igazolt hormonválaszt kiváltó hatására. A vizsgálatokban egyes növények hasonló módon érintik a dopaminrendszert, mint amit a barátcserje esetében is feltételeznek, tehát a barátcserje mellett más növényeknél is felmerülhet a prolaktinszintet csökkentő hatás. 

• Kávé (Coffea arabica, C. robusta) – prolaktinszintet csökkentő és növelő hatás (Rodak, Scaramuzzi, AbuMoh'd)
• Fekete tea (Camellia sinensis) – ösztrogénszerű hatás, prolaktinszintet növelő hatás (Hegarty)
• Kurkuma (Curcuma longa) – prolaktinszintet csökkentő hatás prolaktinóma esetén (Miller)
• Római kömény (Cuminum cymiinum) – prolaktinszintet csökkentő hatás (Aqil)
• Kamilla (Matricaria chamomilla) – prolaktinszintet csökkentő hatás (Kabiri)
• Édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) – prolaktinszintet csökkentő hatás (Wei)
• Orvosi citromfű (Melissa officinalis) - prolaktinszintet csökkentő hatás (Abbas), csökkentheti a pajzsmirigyhormonok szintjét, és megzavarhatja a pajzsmirigyhormon-pótló terápiát (Auf'mkolk, Santini, Sourgens)
• Kakukkfű (Thymus vulgaris) – prolaktinszintet csökkentő hatás (Sayed)
• Orvosi zsálya (Salvia officinalis) – prolaktinszintet csökkentő hatás (Mohamed) 
• Majoranna (Origanum majorana) – prolaktinszintet csökkentő hatás (Hussein, Mohamed), DHEA csökkentő hatás (Haj-Husein, Rababa'h)
• Zeller (Apium graveolens) – prolaktinszintet csökkentő hatás (Mohamed) 
• Komló (Humulus lupulus) – ösztrogénszerű hatás (Milligan 1, 2, Possemiers, Chadwick, Overk, van Breemen)
• Szója (Glycine max) – ösztrogénszerű hatás, pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) növelő hatás (Wu, Lu, Kumar, Divi, Persky)
• Édeskömény (Foeniculum vulgare) – ösztrongénszerű hatás (Liu)
• Borsos menta (Mentha x piperita) – follikulus-stimuláló hormon (FSH) és luteinizáló hormon (LH) szintjét növelő, és tesztoszteron szintet csökkenő hatás (Akdogan)
• Fodormenta (Mentha spicata) – csökkentheti a vér szabad tesztoszteron-szintjét, valamint növelheti a follikulus-stimuláló hormon (FSH) és a luteinizáló hormon (LH) valamint az ösztradiol szintjét (Akdogan, Grant)
• Görögszéna (Trigonella foenum-graecum) – Nőknél növelheti az ösztradiol, valamint a luteinizáló hormon (LH) és a tüszőstimuláló hormon (FSH) szintjét (Swaroop, Rao)

 

2.4. Kockázatértékelés az utóbbi 5 évben végzett releváns klinikai vizsgálatai alapján

Az alábbiakban biztonságosság szempontjából tekintjük át azokat a barátcserjével az utóbbi 5 évben végzett klinikai vizsgálatokat, amelyekben hasonló mennyiségben alkalmaztak barátcserjeport, mint ami a Termékben is szerepel:

1. kutatás: A Nigella sativa és a Vitex agnus-castus kombinációjának hatása citaloprammal egészséges menopauzában lévő, hőhullámokkal küzdő nőkre: egy alpopulációs elemzés eredményei (Molaie) 

Ebben a klinikai kutatásban a barátcserjét kombinációs készítmény formájában vizsgálták. A 8 hetes, kettős vak, randomizált, placebo-kontrollált vizsgálatban 46 nő vett részt, akik 40 és 60 év közötti életkorúak voltak, átlagosan napi négynél több hőhullámot tapasztaltak. A készítmény 1000 mg barátcserje mellett, 500 mg fekete kömény (Nigella sativa) magport és 20 mg citalopramot tartalmazott. A mellékhatások tekintetében a barátcserjét is tartalmazó készítményt fogyasztó csoportban nem volt szignifikáns eltérés a placebocsoporthoz képest.

2. kutatás: Egy növényi kombináció hatásossága és biztonságossága a menopauza utáni nők menopauzális tüneteire: randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált klinikai vizsgálat (Rattanatantikul) 

Ebben a klinikai kutatásban a barátcserjét szintén kombinációs készítmény formájában vizsgálták. A vizsgálatba 45-60 év közötti posztmenopauzában lévő nőket vonták be, és véletlenszerűen osztották be őket a kezelt (50 fő) vagy a placebo csoportba (51 fő). A vizsgált készítmény a 400 mg barátcserje port, 500 mg ligetszépe olajat (Oenothera biennis), 100 mg szója izoflavont, valamint 520 mg fürtös poloskavészt (Cimicifuga racemosa) tartalmazott kapszulázott formában. A 6 és 12 hetes vizsgálat után nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a BUN, Cr, AST, ALT, FSH, LH, ösztradiol és SHBG szintekben a kezelt és a kontrollcsoport között.

3. kutatás: Növényi hatóanyagok kombinációjának hatása a bőr egészségére és az antioxidánsok állapotára menopauza utáni nőknél: A randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált klinikai vizsgálat (Tumsutti) 

Ebben a klinikai kutatásban a 2. kutatásban szereplő készítmény menopauzás nők bőrére gyakorolt hatását vizsgálták. A vizsgálatban 110 nő vett részt, akiket véletlenszerűen osztottak a kezelt és placebo csoportba. A készítményt 12 héten keresztül adták, a dermatológiai és egyéb paramétereket a 6. és a 12. héten vizsgálták. A vizsgálat során sem a kezelt, sem a placebo csoportban nem jelentettek mellékhatásokat. Mindkét csoportból azonos arányban estek ki személyek (a vizsgálatot 101 fő fejezte be), így a mellékhatások elmaradását nem az okozta, hogy a kezelési csoport tagjai a nem kívánt hatások miatt hagyták volna abba a kezelést.

 

2.5. További, a barátcserje biztonságos fogyasztását alátámasztó klinikai vizsgálatok és metaanalízisek

• A premenstruációs szindróma kezelése agnus castus terméskivonattal: prospektív, randomizált, placebo-kontrollált vizsgálat. (Schellenberg) 
• A premenstruációs feszültség szindróma kezelése Vitex agnus castusszal: Pyridoxinnal szemben. (Lauritzen) 
• A Vitex agnus castus L. kivonat Ze 440 hatékonysága premenstruációs szindrómában (PMS) szenvedő betegeknél (Berger) 
• A premenstruációs szindróma kezelése Vitex agnus castus-t tartalmazó fitofarmáciai készítménnyel. (Loch)
• Fluoxetin kontra Vitex agnus castus kivonat a premenstruációs diszfóriás zavar kezelésében. (Atmaca)
• Vitex agnus castus: a közepesen súlyos és súlyos premenstruációs szindróma sikeres kezelése. (Prilepskaya) 
• Az Agni casti fuctus és a flurbiprofen összehasonlítása a ciklikus masztalgia kezelésében premenopauzális nőknél. (Dinç) 
• A "vitex agnus castus" kivonat és a magnézium kiegészítés hatása önmagában és együttesen az oszteogén és angiogén faktorokra és a törés gyógyulására hosszú csontok esetén  nőknél (Eftekhari) 
• A premenstruációs szindróma kezelése vitex agnus castus készítményekkel: szisztematikus áttekintés és metaanalízis. (Verkaik)

A barátcserjével kapcsolatos szakirodalmi adatok összefoglalója

A barátcserje-készítményekkel kapcsolatos szakirodalmi adatok átfogó elemzése alapján megállapítható, hogy megfelelő használat esetén a barátcserje rendkívül alacsony kockázat mellett alkalmazható. A kockázat mértéke nem különbözik arányaiban más gyógy- és fűszernövényekre jellemző kockázatoktól. Mindezt több randomizált klinikai vizsgálat is alátámasztja, amelyekben összességében több ezer személy vett részt. Ezek a vizsgálatok alacsony torzítási kockázattal és magas szintű érvényességgel rendelkeznek, megfelelnek RCT-vizsgálatok szigorú értékelési kritériumainak. Így többek között megfelelően mérik és jelentik a biztonságossági és mellékhatási adatokat is. 

A barátcserje biztonságos alkalmazását szintén alátámasztja a tény, hogy a barátcserjét évszázadok óta alkalmazzák világszerte és a tapasztalati, valamint a retrospektív vizsgálatok (amelyekben közel 10 ezer fő vett részt!) alapján sem ismertek olyan adatok, amelyek alapján feltételezhető lenne, hogy (a Termék biztonsági értelmezési tartományán belül) a barátcserje fogyasztása az általánosan alkalmazott fűszer- és gyógynövényeknél jelentősebb, súlyosabb vagy gyakoribb nem kívánt hatásokat váltana ki.

 

3. Kockázatértékelés az EFSA „Emberi egészségre potenciálisan aggodalomra okot adó növényi anyagok listája” alapján

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal részletes adatbázist vezet azokról a növényi anyagokról, amelyek tudomásuk szerint károsak lehetnek az emberi egészségre. Az „Emberi egészségre potenciálisan aggodalomra okot adó növényi anyagok listája” ide kattintva érhető el.
A kockázatértékelés utolsó lépéseként azt vizsgáltuk meg, hogy a barátcserje vonatkozásában milyen adatok szerepelnek ebben az adatbázisban és ezek valójában milyen kockázatot jelentenek.

 

3.1. Az EFSA Lista által felsorolt lehetséges mellékhatások a barátcserje termésével (Vitex agnus-castus) kapcsolatban:

a) „Plant Part: Aerial part of plants; Test Type: reproduction toxicity; Species: Rat; Endpoint: dose not reported; Effect Description: A lactation inhibiting effect (decrease of prolactin) was seen in lactating female rats dosed with a Vitex agnus-castus preparation.; Toxicity Summary: endocrine; Reference: Winterhoff et al. 1991.Die Hemmung der Laktation bei Ratten als indirekter Beweis für die Senkung von Prolaktin durch Agnus castus. Z. Phytotherapie 12; 175-179.”
A Termék biztonságosságával kapcsolatos értékelésünk a hivatkozott kutatás alapján: A vizsgálat a biztonságosság szempontjából megjelölt értelmezési tartományán kívül esik, mivel a kutatásban reprodukciós toxicitást vizsgáltak. Ezen kívül a vizsgálatot nem kizárólag a terméssel, hanem a növény teljes föld feletti részével végezték.

b) „Plant Part: Fruit unspecified; Test Type: short-term toxicity; Species: Animals; Endpoint: dose not reported; Effect Description: Signs of liver toxicity were observed in two new repeat-dose toxicity studies on extracts of the fruit. Toxicity Summary: hepatotoxicity; Reference: EMA. 2010. Community herbal monograph on Vitex agnus-castus L., fructus. www.ema.europa.eu”
A Termék biztonságosságával kapcsolatos értékelésünk a hivatkozott kutatás alapján: A vizsgálat az EMA HMPC 2010-es monográfiájára hivatkozik. Az EMA 2018-ban frissítette a barátcserjetermésről szóló monográfiáját, ebben a szerzők a következőt írják a nevezett vizsgálatról:
„Két ismételt adagolású toxicitási vizsgálatban (4 hét, 26 hét) patkányokon májtoxicitás jeleit figyelték meg. A 26 hetes vizsgálatban minden vizsgált dózisban megfigyeltek hatásokat. Mivel a készítményt legalább három hónapos, illetve időben nem korlátozott kezelésre javallják, az adatokat figyelembe kell venni. A HMPC ezeket a toxikológiai adatokat jelzésnek tekintette. Mivel azonban klinikai vizsgálatokból vagy esetjelentésekből nem érkeztek megfelelő megfigyelések, úgy döntöttek, hogy nem vezetnek be intézkedést.”

Az EMA tehát úgy értékelte az EFSA Listában megjelölt vizsgálatot, hogy az emberekre nézve nem releváns. Az indoklás szerint azért, mivel klinikai vizsgálatokból vagy esetjelentésekből nem érkezett ezt alátámasztó megerősítés. Ezért a vizsgálatban felvetett kockázat további elemzésének mellőzésével mi sem tekintjük kockázatosnak a Termék fogyasztását esetleges májkárosító hatása miatt, illetve erre nem is hívjuk fel a Termék jelölésén a fogyasztók figyelmét.  (Flemisch)

c) „Plant Part: Seed; Preparation: Powder; Test Type: short-term toxicity; Species: Rat; Endpoint: dose level; Expression Result: =; Result Value: 1; Unit: mg/kg; Effect Description: Administration of powdered seeds resulted in a slight reduction in the number of foetuses when administered to pregnant rats in doses of 1 or 2 mg/kg from days 1-10 of pregnancy.; Toxicity Summary: reproductive; Reference: Lal R. et al. 1985. Antifertility and oxytoxic activity of Vitex agnus-castus seeds in female albino rats. Bulletin of Postgraduate Institute of Medical Education and Research. Chandigarh 19, 44-47
A Termék biztonságosságával kapcsolatos értékelésünk a hivatkozott kutatás alapján: A vizsgálat a biztonságosság szempontjából megjelölt értelmezési tartományán kívül esik, mivel a kutatásban reprodukciós toxicitást vizsgáltak.

d) Plant Part: Seed; Preparation: Powder; Test Type: short-term toxicity; Species: Rat; Endpoint: dose level; Expression Result: =; Result Value: 2; Unit: mg/kg; Effect Description: Administration of powdered seeds resulted in a slight reduction in the number of foetuses when administered to pregnant rats in doses of 1 or 2 mg/kg from days 1-10 of pregnancy.; Toxicity Summary: reproductive; Reference: Lal R. et al. 1985. Antifertility and oxytoxic activity of Vitex agnus-castus seeds in female albino rats. Bulletin of Postgraduate Institute of Medical Education and Research. Chandigarh 19, 44-47
A Termék biztonságosságával kapcsolatos értékelésünk a hivatkozott kutatás alapján: A vizsgálat a biztonságosság szempontjából megjelölt értelmezési tartományán kívül esik, mivel a kutatásban reprodukciós toxicitást vizsgáltak.

 

3.2. Az EFSA Lista által felsorolt kockázatos összetevők barátcserje termésével (Vitex agnus-castus) kapcsolatban:

a) „Substance: 1,8-cineole; Plant Part: Fruit unspecified; Preparation: Essential oil; Expression Result: = Result; Value: 16-18; Unit: Percent; Reference: Stojkovic D. et al. 2011. Chemical composition and antimicrobial activity of Vitex agnus-castus L. fruits and leaves essential oils. Food Chem. 128, 1017-1022.”
A Termék biztonságosságával kapcsolatos értékelésünk a hivatkozott kutatás alapján: A cineol (1,8-cineol, eukaliptol) az eukaliptuszolaj fő komponense. Az eukaliptuszon kívül számos gyógynövényként vagy fűszerként fogyasztott növényben előfordul illóolaj-összetevőként. Így a barátcserjéhez képest két-háromszoros mennyiségben tartalmazza például a babér (Laurus nobilis), a rozmaring (Rosmarinus officinalis) és a kurkuma (Curcuma longa és xanthorriza), illetve nagyjából azonos mennyiségben a zsálya (Salvia officinalis) és nagyjából fele mennyiségben a szurokfű (Origanum vulgare). Mivel ezek a fűszer- és gyógynövények a hagyományos étrend részét képzik, fogyasztásukkal kapcsolatban évezredes tapasztalata van az emberiségnek, így nem merül fel, hogy barátcserje termésének észszerű mennyiségben történő fogyasztása kockázatos lenne cineol-tartalma miatt.

b) „Substance: sabinene; Plant Part: Fruit unspecified; Preparation: Essential oil; Expression Result:=; Result Value: 7-17; Unit: Percent; Reference: Stojkovic D. et al. 2011. Chemical composition and antimicrobial activity of Vitex agnus-castus L. fruits and leaves essential oils. Food Chem. 128, 1017-1022.”
A Termék biztonságosságával kapcsolatos értékelésünk a hivatkozott kutatás alapján: A szabinén szintén számos gyógy- és fűszernövényben előforduló illóolaj-összetevő. Nagyjából azonos mennyiségben van jelen a fekete borsban (Piper nigrum), a borókabogyóban (Juniperus communis), a babérban (Laurus nobilis) és a szerecsendióban (Myristica fragrans). Mivel ezek a fűszer- és gyógynövények a hagyományos étrend részét képzik, fogyasztásukkal kapcsolatban évezredes tapasztalata van az emberiségnek, így nem merül fel, hogy a barátcserje termésének észszerű mennyiségben történő fogyasztása kockázatos lenne szabinén-tartalma miatt.

Az EFSA lista alapján tehát megállapítható, hogy a Termék a megadott mennyiségben fogyasztva és a megjelölt biztonságossági értéktartományon belül nem jelent kockázatot a fogyasztók számára.

 

Összefoglalás

Az élelmiszer-biztonság területén, valamint ehhez speciálisan kapcsolódóan a bizonyítékokon alapuló orvoslásban és gyógyszerterápiában a különböző típusú vizsgálatokban létrejövő bizonyítékok ereje hierarchikus sorba rendezhető, amit grafikai formában általában a bizonyítékok piramisaként jelenítenek meg. Ebben a piramisban mindig a legalsó szinten helyezkednek el a laboratóriumi kutatásokból és állatkísérletekből származó bizonyítékok, valamit személyes vélemények és szakértői bizottsági állásfoglalások. A piramis csúcsán pedig mindig a rendszerezett áttekintő közlemények, metaanalízisek, közvetlenül alatta pedig a randomizált kontrollált vizsgálatok, illetve a nagy populáción vizsgált retrospektív megfigyeléses kutatások jelennek meg. Bár mindegyik szint hozzájárulhat a teljes tudásanyaghoz, nem minden szint egyformán hasznos a kockázatértékelés szempontjából, főképp akkor, ha a magasabb bizonyító erejű kutatások mind számosságban, mind az eredmények tekintetében cáfolják az alacsonyabb szinten elhelyezkedő kutatásokat.

A barátcserjetermés fogyasztásának a jelenleg rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján ugyan vannak bizonyos kockázatai, de ezek a kockázatok részben alacsony bizonyító erejű esetleírások, laboratóriumi vizsgálatok és állatkísérletek alapján állnak rendelkezésre, gyakran úgy, hogy az eredmények alapján a szerzők minden bizonyítást nélkülöző feltételezéseket is a kockázatok közé sorolnak. A barátcserjével végzett nagy bizonyító erejű klinikai vizsgálatok és a retrospektív kutatások alapján a nemkívánatos események előfordulása rendkívül alacsony, nem számottevő, amit a vizsgálatok metaanalízise is alátámaszt, amely alapján a kockázatok előfordulása a nocebo tartományba esik. 

A tanulmányunkban igazoltuk, hogy a barátcserje fogyasztásának esetleges kockázatai nem nagyobbak vagy súlyosabbak, mint a legtöbb élelmiszerként fogyasztott gyógy- és fűszernövény esetében. Szintén igazoltuk, hogy a barátcserjével végzett vizsgálatok alapján nem ismert olyan hatóanyag, amelyről bizonyított lenne, hogy önmagában fogyasztva kockázatos, amennyiben a mennyisége nem haladja meg a barátcserjében lévő, észszerűen elfogyasztott fogyasztási mennyiséget. Azt is igazoltuk, hogy annak ellenére, hogy a barátcserjével több tucat embereken és állatokon végzett kísérletet végeztek, valamint nagy számban rendelkezésre állnak retrospektív vizsgálatok is, nem ismert túladagolására vonatkozó kockázat. 

Mivel "Az élelmiszerekben (beleértve az étrend-kiegészítőket is ) alkalmazásra nem javasolt növények listáján szereplő" barátcserjével kapcsolatos tiltást nem tartjuk tudományosan és szakmailag megalapozottnak, ezért javasoljuk az NNGYK Tudományos Tanácsadó Testülete által hozott korábbi állásfoglalás és a nevezett listán szereplő tiltás újraértékelését, különös tekintettel a barátcserje élelmiszerként és étrend-kiegészítőkben megengedhető biztonságos fogyasztásra vonatkozó adagolás és az esetleges korlátozások meghatározására.

Mindezek alapján Termékünk fogyasztását a megadott adagolás mellett és a megjelölt figyelmeztetéseket betartva nem tartjuk kockázatosnak.

Monor, 2024. június 13.

Papp János
okleveles kertészmérnök, gyógynövény-alkalmazási szakmérnök, fitoterapeuta
ügyvezető, Indikáció Kft.

A tanulmányt véleményezte:
Dr. Kindlovits Sára
okleveles kertészmérnök, kertészettudományok doktora, fitoterapeuta
fitoterápiás szaktanácsadó, Indikáció Kft.