Pásztortáska – a brokkoli-kivonatok új kihívója
A brokkoli évek óta az egészségtudatos táplálkozás egyik sztárja, elsősorban a szulforafán nevű jótékony vegyület miatt. A szulforafán egy kéntartalmú vegyület, amely erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásáról ismert (1). Nem véletlen, hogy sokan brokkoli-kivonatot tartalmazó étrend-kiegészítőket szednek annak reményében, hogy kihasználják e vegyület előnyeit. Azonban létezik egy szerény mezei gyomnövény, amelynek hatóanyagai felvehetik a versenyt a brokkolival – sőt bizonyos szempontból túl is szárnyalhatják azt. Ez a növény nem más, mint a pásztortáska , amelyről kevesen tudják, hogy ugyanabba a növénycsaládba tartozik mint a brokkoli, azt pedig még kevesebben, hogy kiváló alternatívája lehet a brokkoli-kivonatos készítményeknek.
Közönséges gyomnak tűnhet, pedig valójában tele van értékes hatóanyagokkal
Szulforafánban gazdag meglepetés
A pásztortáska kiemelkedően gazdag szulforafánban – abban a bizonyos vegyületben, amiért a brokkolit is becsüljük. Egy tudományos vizsgálat szerint a friss pásztortáska 53,7 µg szulforafánt tartalmaz grammonként (2). Összehasonlításképpen, ez az érték nagyjából megegyezik a friss brokkoli szulforafán-tartalmával, sőt szárított tömegére számítva (a víztartalom kivonásával) a pásztortáska akár 268,5 µg/g szulforafánt is tartalmazhat – vagyis többszörösét annak, ami a friss brokkoliban van. Ez azt jelenti, hogy egy vadon termő gyógynövényből is nyerhetünk annyi szulforafánt, mint a drága brokkoli-kivonatú kapszulákból. Ráadásul a pásztortáska könnyen hozzáférhető hiszen akár saját kertünkben vagy a mezőkön is megterem.
Különleges kénvegyületek tárháza
A pásztortáska azonban nem csak szulforafánban gazdag. A kutatások szerint számos egyéb hasonló élettani hatású kénvegyület is található benne – ráadásul köztük olyan különleges molekulák is, amelyeket más növényben eddig nem azonosítottak. A növény magvaiból izoláltak például két újonnan felfedezett kén-tartalmú vegyületet, amelyeket a növény latin neve nyomán bursapastoris A és B névre kereszteltek (1). Ezek az organoszulfidok (szerves kénvegyületek) a pásztortáska sajátos hatóanyagai, és eddig egyedül ebben a fajban bukkantak rájuk. Emellett jelen van még több, hosszú szénláncú szulfinil-tartalmú sav is (például a 10-(metilszulfinil)dekánsav és a 11-(metilszulfinil)undekánsav) (1). Mit jelent mindez a gyakorlatban? Azt, hogy a pásztortáska fogyasztásával egy szélesebb spektrumú kénvegyület-koktélt juttathatunk a szervezetünkbe, mint pusztán a brokkoli szulforafánjával – hiszen olyan extra komponensekhez is hozzájutunk, amelyek potenciálisan további jótékony hatásokkal bírhatnak.
Mire jók a kénvegyületek? – Egészségügyi előnyök
Jogosan felmerülhet a kérdés: miért is olyan fontosak ezek a kénvegyületek, mint a szulforafán és társai, az egészség szempontjából? Nos, a válasz összetett, de roppant ígéretes.
Gyulladáscsökkentés: Számos kénvegyület – így a szulforafán is – bizonyítottan csökkenti a gyulladásos folyamatokat a szervezetben. Ezt egyrészt azáltal éri el, hogy mérsékli a gyulladásos hírvivő molekulák (citokinek, prosztaglandinok stb.) termelődését, másrészt segít gátolni az olyan enzimeket, mint a COX-2 vagy az iNOS, amelyek a gyulladások fenntartásában szerepelnek (3)
Antioxidáns védelem: A kénvegyületek erős antioxidáns hatással is rendelkeznek – azaz semlegesítik a káros szabadgyököket és védik a sejteket az oxidatív stressztől (1). A szulforafán különösen ismert arról, hogy aktivál egy Nrf2 nevű sejtvédő mechanizmust, amely számos antioxidáns enzim termelését fokozza a testünkben (4).
Immunvédelem: A szulforafánra alapvetően az immunrendszer egészséges működést támogató hatása miatt figyeltek fel, amit állatkísérletekben is igazoltak (3).
Szív- és érrendszer, támogatás: A kénvegyületekről (például a fokhagyma allicinjáról vagy a keresztesvirágú zöldségek egyéb izotiocianátjairól) is kimutatták, hogy hozzájárulnak a szív- és érrendszer védelméhez, az immunrendszer erősítéséhez, sőt antibakteriális és gombaellenes tulajdonságokkal is bírnak (1).
Elmondható tehát, hogy a kénvegyületek igazi multifunkcionális „egészségőrök”, amelyek egyszerre harcolnak a gyulladás és az oxidáció ellen, miközben támogatják a szervezet védekezőképességét és a sejtek épségét.
Pásztortáska – tudományosan igazolt hatások
Mindez nagyon ígéretes, de mit mutatnak a konkrét vizsgálatok a pásztortáska esetében? Egy friss kutatásban pásztortáskából kivont, szulforafánban gazdag oldatot vizsgáltak, és azt találták, hogy az kivételes gyulladáscsökkentő hatást fejt ki (4). Amikor immunsejteket (makrofágokat) tettek ki gyulladáskeltő ingernek, majd kezelték őket a pásztortáska-kivonattal, a gyulladás jelzőanyagainak szintje drasztikusan csökkent, konkrétan mérséklődött a nitrogén-monoxid és a PGE₂ (prosztaglandin E₂) termelése, valamint több gyulladási citokin (mint az interleukin-1β, -6, -10) szintje is leesett a kezelt sejtekben – ezzel bizonyítva, hogy a kivonat enyhíti a gyulladásos reakciókat. Ugyanez az extraktum a baktériumok ellen is jó eredményt mutatott: kimutatták, hogy laboratóriumi körülmények között olyan kórokozók növekedését is gátolta, mint a Bacillus anthracis (a lépfene kórokozója) vagy a vancomycin-rezisztens Enterococcus baktérium (VRE), amely az antibiotikumoknak ellenálló “szuperbaktérium” (4). A pásztortáska kivonat számára ezek a kórokozók sem tudtak ellenállni: bizonyos koncentrációban teljesen megakadályozta a baktériumok szaporodását. A vizsgálat összegzéseként a szerzők kiemelték, hogy a pásztortáska szulforafán-tartalmú kivonata potens gyulladáscsökkentő és “szuperbaktérium-ellenes” tulajdonságokkal rendelkezik, így nagy jövő előtt állhat mint funkcionális élelmiszer vagy akár valamilyen gyógyszerhatóanyag kifejlesztéséhez is modellként szolgálhat. (4). Ezek az eredmények tudományos alapot adnak annak, amit a népi gyógyászat már régóta tudott: a pásztortáska nem értéktelen gyomnövény, hanem értékes gyógynövény, mely komplex módon támogatja az egészséget (1).
Mire alkalmazható étrend-kiegészítőként?
A pásztortáska által hordozott szulforafán és további kénvegyületek több mechanizmuson keresztül is hozzájárulhatnak az vénás és perifériás keringés egészségéhez, illetve a menstruáció alatti jó közérzet megteremtéséhez. Először is, a kénvegyületek közismerten jótékony hatással vannak az érrendszerre: elősegítik a megfelelő véráramlást, ami támogathatja a normál vénás keringést és a perifériás keringést. Mivel a szulforafánról kimutatták, hogy pozitívan befolyásolhatja a gyulladásos folyamatokat és az érfalak állapotát, ezáltal kedvezhet a vénás vér áramlásának is. Másrészt a pásztortáskában található organoszulfidok erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásuk révén segítséget nyújthatnak a menstruációs időszakban tapasztalható kellemetlen érzések mérséklésében. A hormonális egyensúly támogatása és a vérzés intenzitásának befolyásolása – amelyet a népi gyógyászat már régóta tulajdonít e növénynek – hozzájárul a női nemi szervek egészségének megőrzéséhez. Emellett a menstruáció előtti és alatti komfortérzet fenntartása is szorosan összefügg azzal, hogy ezek a kénvegyületek képesek csökkenteni a szervezetben fellépő gyulladást, valamint támogatni a méhnyálkahártya normál működését. Így a pásztortáska aktív komponensei – élükön a szulforafánnal – releváns alapot nyújthatnak a fentebb említett egészségre vonatkozó állítások alátámasztásához.
A legelterjedtebb fogyasztási mód a tea, de nem ebben a formában a leghatékonyabb a pásztortáska
Szuperfinom pásztortáska por – a hatóanyagok maximalizálása
A pásztortáska több formában is fogyasztható – frissen salátába keverve, szárítva teaként, vagy akár tinktúraként. A leghatékonyabb mód azonban talán a szuperfinom por formájában történő bevitel. De miért a por a legjobb fogyasztási forma? Azért, mert az intenzív mechanikai őrlés szabadítja fel a legjobban a növényben rejlő hatóanyagokat. A káposztafélékben (így a pásztortáskában is) a szulforafán eleve úgynevezett glükozinolát előanyag formájában van jelen. Ebből az aktív szulforafán csak akkor keletkezik, amikor a növényi sejtek sérülnek – például aprítás, rágás vagy őrlés hatására –, ekkor egy enzim (mirozináz) alakítja át az előanyagot szulforafánná. Ha a pásztortáskát szuperfinom porrá őröljük, gyakorlatilag maximalizáljuk a sejtjeinek felaprítását, így a benne lévő enzim könnyebben és gyorsabban tudja átalakítani a glükozinolátokat szulforafánná. Ennek köszönhetően a porított pásztortáska biológiai hasznosulása kiemelkedő – a benne lévő kénvegyületek nagy része valóban felszabadul és hasznosul a szervezetben, nem vész kárba. Ráadásul a finom por formátum kényelmesen fogyasztható: belekeverhetjük smoothie-ba, juice-ba, szórhatjuk joghurtba vagy akár kapszula formájában is fogyaszthatjuk. A lényeg, hogy egy koncentrált, könnyen adagolható szulforafán-bomba áll a rendelkezésünkre, ami természetes forrásból származik.
Természetes alternatíva a brokkoli-kivonatra
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a pásztortáska méltán pályázhat a “szuperélelmiszer” címre. Ez az szerény megjelenésű növény kiemelkedő szulforafán-forrás, versenyre kel a brokkolival, sőt egyes mutatók szerint le is körözi azt. A pásztortáska kivételes potenciálja egyedi kénvegyületeiben rejlik: olyan extra hatóanyagokkal szolgál, melyeket máshonnan nem kapnánk meg. A modern tudomány által is igazolt gyulladáscsökkentő, antioxidáns, antibakteriális, immun- és sejtvédő hatásai (3) rendkívül ígéretesek az egészségmegőrzés szempontjából. Mindezt tetézi, hogy szuperfinom por formájában a pásztortáska hatóanyagait maximálisan kiaknázhatjuk, így valóban ütőképes alternatívát nyújt a brokkoli-alapú étrend-kiegészítőkkel szemben. A pásztortáska megmutatja, hogy a természet patikájában néha a legegyszerűbb “gyom” rejti a legnagyobb kincset – és könnyen lehet, hogy a jövőben egyre többen cserélik le brokkoli-kapszuláikat erre az elfeledett szupernövényre.
Papp János
gyógynövény-alkalmazási szakmérnök, fitoterapeuta