Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Kutatás: a legjobb gyógynövények szorongásra

Kutatás: a legjobb gyógynövények szorongásra

Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy melyek azok a gyógynövények, amelyek leginkább alkalmasak a szorongás kezelésére. 

Mindenki szorongott már életében. Ez azonban az emberi lét természetes velejárója, így nem tekinthető betegségnek. Akkor válik betegséggé, ha az ember már nem képes kontrollálni azt, hátráltatja a normális életvitelét és folyamatosan szenved tőle. A szorongás a legelterjedtebb pszichiátriai betegség a Észak-Amerikában és Európában. A népesség mintegy 18 százalékát érinti.
 
A szorongást valós vagy vélt élethelyzet is kiválthatja. Amennyiben valós élethelyzet váltja ki, például a munkahelyi elvárásoknak való megfelelés, akkor lelki, pszichikai stressznek is nevezzük. Ha szorongás nem válik tartóssá, akkor a szervezet természetes reakciójának tekinthető és akár pozitív hatása is lehet, hiszen sok embernél éppen a stressz váltja ki azt a mozgósító erőt, amellyel képes megbirkózni a feladataival és így jobb teljesítmény nyújt. Azonban nem vagyunk egyformák, hiszen sokaknál már egy kisebb stresszhelyzet is negatív hatással lehet teljesítményére, ők ebben a helyzetben megbénulnak, jóval a képességeik alatt teljesítenek.
 
Akikre negatív hatással van a szorongás, feszült helyzetekben teljesen leblokkolnak. Zavart lesz a beszédük, bizonytalanná válnak, elfelejtenek dolgokat, szellemi teljesítményük jelentősen csökken. Mivel ilyenkor a szorongó személy is tisztában van azzal, hogy saját magához képes jelentősen alulteljesít, a helyzet még inkább szorongással tölti el, így egy „ördögi kör” alakul ki, amelyből sokszor nagyon nehéz kitörni.
 
A szorongás gyakran okoz testi tüneteket is. A stresszhelyzetben sokaknál kipirul az arc, szájszárazság, izzadás, heves szívdobogás, szapora légzés, hányinger jelentkezik, később pedig alvási zavar, hasmenés, mellkasi szorító érzés jelentkezhet. A tünetek alapján a beteg, de gyakran a kezelőorvos is más betegségre gyanakszik és erre irányuló kezelést folytat. 
 
Mivel a szorongásra hajlamos emberek számtalanszor találkoztak már a leírt reakciókkal, igyekeznek elkerülni azokat. Ezért inkább tízszer is leellenőriznek dolgokat, mintsem egyszer is hibázzanak valamiben, és úgy érezzék, hogy ettől megszégyenülnek valaki vagy saját maguk előtt.
 
Ha valaki nem ismeri a szorongás negatív hatását, nehezen tudja elképzelni, hogyan vesztik el kontrollt cselekedeteik felett az ebben szenvedők. A stressz hatására kialakuló csökkenő szellemi teljesítmény képtelenné teszi a gondolkodásra a szorongó embert. Ebben a beszűkült tudatállapotban pedig az egyre fokozódó frusztráció hatására a kommunikációja is gyakran idegessé válik. Az ingerlékenység főképp a közeli hozzátartozók életét keseríti meg, mivel a szorongó ember a benne felgyülemlett feszültséget sokszor rajtuk vezeti le.
 
A tartós szorongás más pszichiátriai betegségek kiváltója is lehet. A szorongással küzdő betegek körülbelül fele depressziótól is szenved, és ez az arány fordítva is igaz. Szintén problémát jelenthet, hogy a betegek a szorongás oldására rendszeresen alkoholt kezdenek fogyasztani, amelyből idővel akár alkoholizmus is kialakulhat.
 
A szorongási rendellenességek gyakran több okra is visszavezethetők, de sok betegnél a szorongásnak nincs nyilvánvaló oka. Ezeknél a betegeknél jellemzően a neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok) tartós egyensúlytalansága okozza a tüneteket. Az egyensúlyt könnyen felboríthatja egyetlen erőteljesen stresszes élethelyzet is, amely utána tartósan szorongáshoz, szabályozhatatlan aggodalomhoz vezet. Amennyiben a szorongás hosszú időn keresztül kezeletlen marad, krónikus betegségek alakulhatnak ki, mint például álmatlanság, gyomor-bélrendszeri betegségek, állandó fejfájás. 
 

A szorongásos betegségek tünetei

Generalizált szorongásos zavar (GAD)

  • Túlzott aggodalom a hétköznapi helyzetektől
  • Az aggodalmak leküzdésének reménytelensége
  • Nehezen megy a pihenés, az egyhelyben maradás
  • Gyakran jelenik meg az ingerlékenység
  • Félelem, hogy valami rossz történik.
  • Izomfeszültség
  • Alvászavarok
 

Szociális szorongás

  • Túlzott félelem más emberekkel való együttléttől
  • Félelem attól, hogy más emberek miképp ítélnek meg.
  • Intenzív aggódás bármely társas esemény előtt
  • Azoknak a helyeknek a kerülése, ahol más emberek vannak
  • Nehézség a barátok megszerzésében és megtartásában
  • Elpirulás, izzadás vagy remegés mások előtt
  • Hányinger jelentkezése más emberek társaságában
 

A pánikzavar

  • Váratlan és visszatérő intenzív félelem
  • Erős szorongás érzése már a jövőben pánikrohamok miatt is
  • Félelem azoktól a helyektől, ahol a pánikrohamok keletkeznek.
 

Rögeszmés-kényszeres személyiségzavar (OCD)

  • Túlzott aggodalom és óvatosság
  • Részletekbe, szabályokba, listákba, rendbe, szervezettségbe, menetrendbe való belefeledkezés, megszállottság
  • Perfekcionizmus, mely zavarja a személyt a feladatmegoldásban
  • Túlzott lelkiismeretesség, aggályoskodás, és betarthatatlan teljesítmény-elvárás, az örömérzet és az interperszonális kapcsolatok kirekesztése az egyén életéből
  • Túlzott ragaszkodás a szociális konvenciókhoz
  • Merevség és makacsság
 

Poszttraumás stressz (PTSD)

  • Ismétlődő álmok és visszatérő gondolatok egy traumás vagy életveszélyes eseményről
  • Fizikai reakciók olyan helyzetekre, amelyek akár csak kicsit is hasonlóak tűnnek egy múltbeli traumatikus eseményhez.
 

Mielőtt tovább olvasnál...

Ha úgy érzed, hogy az említett tünetek alapján szorongásos betegségben szenvedsz, mindenképp fordulj orvoshoz, hogy ő határozza meg a kezelésed. Ha szeretnél a terápiádban valamilyen gyógynövényt használni, érdemes kikérni gyógynövényekhez értő orvos, gyógyszerész vagy fitoterapeuta véleményét!
 

Így értékeltük a gyógynövényeket

 
Az értékelést alapvetően három szempont szerint végeztük.
 
1. Egy csillagot kapnak azok a gyógynövények, amelyeket  az Európai Gyógyszerügynökség Növényi Gyógyszerek Szakbizottsága mentális stressz és hangulati rendellenességek esetén javasol használni. A szakbizottság elsősorban a gyógynövény biztonságosságát és a régóta fennálló használatot értékeli, tehát azt vizsgálja, hogy a gyógynövény népgyógyászati alkalmazása mennyire megalapozott és van-e kockázata a használatának.
 
2. További egy csillagot kapott az a gyógynövény, amelynek hatóanyagai jól ismertek, így azokból következtetni lehet a szorongásoldó hatásra, vagy azok, amelyekkel állatkísérletekben támasztották alá nyugtató, szorongásoldó hatást.
 
3. További egy-három csillagot szerezhettek azok a gyógynövények, amelyek szorongásoldó hatását klinikai kutatások is alátámasztották. A kutatásunkban szereplő növényeket a velük végzett valamennyi klinikai teszt eredményei alapján állítottuk sorrendbe. Az értékelésnél kizárólag a randomizált, kontrollált vizsgálatokat (RCT) vettük figyelembe. Erre azért volt szükség, mert csak ilyen vizsgálatok garantálhatják, hogy a hatás a gyógynövényre vezethető vissza, nem pedig a placebohatásnak köszönhető. Ezekben a kutatásokban részt vevő embereket legalább két csoportra osztják, az egyik részük gyógynövényes kezelést kap, a másik részük pedig vagy valamilyen szorongásoldó gyógyszert, vagy placebót (hatóanyag nélküli készítményt). Fontos az is, hogy a csoportba osztás véletlenszerű (tehát randomizált) legyen, így ugyanolyan arányban kerülnek életkoruk és egyéb élettani paraméterek szerint az emberek az egyes csoportokba. A jól végzett klinikai tesztekben sem  a beteg, sem az őt kezelő orvos nem tudhatja, hogy a beteg gyógynövényt vagy placebót kapott kezelésként, így sem a beteg sem az orvos nem tudja pszichikailag befolyásolni a végeredményt.
 
Ezek a randomizált, kontrollált klinikai kutatások az alkalmazott módszerek alapján eltérő bizonyító erővel rendelkeznek. Például az is jelentősen befolyásolhatja a vizsgálat végeredményét, ha a kutatók nem közlik, hogy melyik csoportból mennyi beteg fejezte be a kezelést, és akik abbahagyták, miért tették ezt (pl. mellékhatások). Ezért a kutatásokat a minőségük szerint is értékeltük a Jadad-skála alapján. A 3-as Jadad-érték alatti kutatásokat kizártuk a vizsgálatból. Minél erősebb volt a Jadad-skála szerinti bizonyító erő, annál nagyobb súllyal vettük figyelembe a számításkor. Szintén vizsgálatuk, hogy a kutatásban mennyien vettek részt, a kisebb, 40 fő alatti kutatásokat fele súlyozással vettük figyelembe.
 
A klinikai kutatások alapján:
  • 1 csillagot kaptak azok a gyógynövények, amelyekkel egy-két, kis betegszámmal végzett kutatást végeztek, illetve azok bizonyító ereje gyenge volt.
  • 2 csillagot kaptak azok a gyógynövények, amelyekkel legalább két kutatás végeztek, a betegszám megfelelően nagy volt, a kutatások bizonyító ereje pedig magas.
  • 3. csillagot kaptak azok a gyógynövények, amelyek hatásához a klinikai kutatások alapján nem férhet kétség, mivel több, magas minőségű, nagy esetszámú vizsgálat is alátámasztja hatásosságukat.
A gyógynövényekkel végzett klinikai kutatások eredményei táblázatos formában is megtalálhatók jelen kutatás irodalomjegyzékében
 
A gyógynövények tehát összesen 5 csillagot kaphattak attól függően, hogy mennyire eredményesen és hatásosan alkalmazhatók a népgyógyászati tapasztalatok, a hatóanyagaik és az állatkísérletek, illetve az embereken végzett randomizált, kontrollált klinikai kutatások alapján.
 
A kutatásban olyan gyógynövények szerepelnek, amelyet általánosan használnak ideges állapotok, nyugtalanság és szorongás kezelésére. A kutatás nem tartalmaz néhány olyan gyógynövényt, amelyet egyébként Európai Gyógyszerügynökség Növényi Gyógyszerek Szakbizottsága a mentális stressz és hangulati rendellenességek esetén javasol használni, mivel ezek jelentősége Magyarországon csekély, illetve az szorongás oldásával kapcsolatos jelentős kutatásokat nem végeztek velük. Ezek: citromverbéna levél, zab herba, szúrós gyöngyajak herba, kakukkmák herba, hársfa virágzat. 
 

Szorongásoldó gyógynövények

 

Galagonya virágos hajtásvég

 
A galagonya a klinikai kutatásokban bizonyítottan javította a betegek fizikai terhelhetőségét és  csökkentette vérnyomásukat, valamint sok szívparaméter értékükön is javított. Bár szorongással kapcsolatos klinikai vizsgálatokban is szerepelt a galagonya, de ezekben mindig más gyógynövényekkel (kakukkmákkal, golgotavirággal, valeriánával stb.) együtt vizsgálták hatását. Ezek a gyógynövény-kombinációk jól szerepeltek a klinikai tesztek során, de nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a hatásért a galagonya vagy más gyógynövény volt-e a felelős. Nyugtató, szorongásoldó hatása feltehetőleg kellemes illatának, a javuló szívfunkcióknak és koleszterincsökkentő hatásának eredménye, emiatt főként idősebb korban érdemes megfontolni használatát szorongás esetén.
 

 

 

Orvosi kamilla virágzat

A orvosi kamilla vagy más néven orvosi székfű az USA-ban, Németországban és Közép-Európában az egyik legkedveltebb gyógynövény. Népszerűségét sokoldalúságának köszönheti: megfázásnál, emésztőrendszeri problémáknál, fogíny- vagy torokgyulladásnál, valamint ideges állapotok kezelésénél is nagy hasznát vehetjük. Szorongással kapcsolatos klinikai kutatásokat nem végeztek vele, ugyanakkor szorongásoldó hatása közvetett úton jól feltárt. A benne lévő flavonoidok képesek befolyásolni az idegrendszer működését, a benodiazepinekhez (szorongásoldó gyógyszerek hatóanyaga) hasonló hatást kifejtve. A hatásért valószínűleg a kamillában nagy mennyiségben jelen lévő apigenin nevű vegyület tehető felelőssé. A nyugtató hatást több állatkísérletben is igazolták. Az egyikben a kamilla-kivonat arra is képes volt, hogy a kísérleti állatok morfinfüggőségét mérsékelje. A kamilla nyugtató hatásához hozzájárulhat az is, hogy oldja a simaizmok görcskészségét. Szintén hozzájárulhat a stresszoldáshoz a kamilla gyulladáscsökkentő hatása is. Ezt a hatást szintén a már említett apigenin, illetve rokon vegyülete, a kvercetin fejti ki. 
 

Komló toboz

A komló nyugtató hatásáról először a 20. század elején jelentek meg tanulmányok Európában, amikor azt tapasztalták, hogy komlószedőknél sokkal gyakrabban fordul elő fáradékonyság és álmosság, mint más hasonló mezőgazdasági munkát végzők körében. A komlónak ezt a hatását Kínában, Indiában és az észak-amerikai indiánok körében már évszázadokkal ezelőtt felfedezték. Bár a komló sokrétűen használt népszerű nyugtató hatású gyógynövény, mégsem vizsgálták eddig önállóan szorongásoldó hatását klinikai tesztekben, bár valeriánával együtt alkalmazva több esetben is hatásosnak bizonyult. A gyakran szorongással küzdő menopauzás nők esetében viszont mind a testi, mind a lelki tünetek javításában eredményeket értek el vele a klinikai tesztek során.
A kutatások szerint a komló nyugtató hatásért a tobozban szárítás alatt megjelenő metilbuténol (2-metil-3-butén-2-ol) felelős. A metilbuténol koncentrációja folyamatosan növekszik a szárítás után is a komlótobozban, a maximális szintet két éven belül éri el szobahőmérsékleten történő tárolás során. Mivel a metilbuténol egy erősen illékony vegyület, ezért a kémiai kivonási eljárások során nagyrészt eltűnik a kivonatból, ezért a komló hatását első sorban teaként fogyasztva vagy mechanikailag kivont készítményekben lehet élvezni.  A komló nagy előnye, hogy fogyasztásának nem ismertek mellékhatásai, arra azonban érdemes figyelni, hogy más nyugtató hatású gyógynövényekkel együtt szedve fokozhatja azok hatását.
 

Rózsagyökér (Rhodiola)

A rózsagyökeret sokan használják a szorongásuk oldására, pedig alapvetően adaptogén hatású gyógynövény. A hozzá hasonló gyógynövények, ahogy például a valódi ginszeng is, segítik a szervezet alkalmazkodását a fizikai és szellemi stresszhez és növelik annak teljesítményét. A rózsagyökérrel is számos kutatást végeztek ezen a téren, ezekből úgy tűnik, hogy inkább a szellemi, mintsem a fizikai teljesítmény növelésére alkalmazható a rózsagyökér. Egy jól megtervezett, magas bizonyító erejű kutatásban alkalmas volt a depresszió mérséklésére is. A szorongással kapcsolatban azonban csak egy vizsgálatot folytattak le, azt is csupán 10 fővel végezték. Az eredmény ugyan pozitív lett, de olyan alapvető szabályokat nem tartottak be a kutatók, mint például placebo készítménnyel való összehasonlítás. Ráadásul a szorongásos állapotok idővel sok esetben maguktól is javulnak, így a 10 hét elteltével végzett kiértékelésnél nem lehetett tudni, hogy a javulás a placebohatásnak, az eltelt időnek vagy a rózsagyökérnek volt köszönhető. A rózsagyökér ugyanakkor egy egerekkel végzett kísérletben hatásosnak bizonyult a szorongás oldásában. A rózsagyökér előnye – például a CBD-vel szemben – hogy régóta használja az emberiség a szervezet erősítésére. Bár hazánkban csak most vált divatossá, más országokban évszázadok óta alkalmazzák testi és lelki stressz kezelésére. Egyes kutatók az állatkísérletekben elért eredményeket a rózsagyökérben lévő rozavinra és szalidrozidra vezetik vissza, más kutatók szerint a hatásért a rózsagyökérben lévő egyéb antioxidáns anyagok, illóolaj-komponensek együttes hatása tehető felelőssé. Nem árt tudni, hogy a rozavin viszonylag olcsón előállítható szintetikus úton, amivel nagyon sok gyártó vissza is él, ezért a rozavinre standardizált kapszulázott rózsagyökér-kivonatokat csak alapos mérlegelés után érdemes választani!
 
 

Valeriána (macskagyökér)

A valeriána, vagy magyar nevén macskagyökér nagyon népszerű nyugtató, altató hatású gyógynövény. Ezzel kapcsolatban számos pozitív eredménnyel zárult kutatást végeztek vele, amelyekben jelentősen növelte az alvás minőségét és az alvásidőt is. A szorongással kapcsolatban is több klinikai vizsgálatban szerepelt, ezek eredménye azonban ellentmondásos. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a vizsgálatokba eltérő fajtájú és súlyosságú szorongásos betegeket vontak be, a készítmények pedig különböző kivonási eljárásokkal készültek, így a hatóanyagtartalmuk is eltérő volt. A valeriánával végzett klinikai vizsgálatokban ráadásul számos módszertani hibát is elkövettek, így hiába zárult két kutatás is pozitív eredménnyel, azokból egyértelmű következtetés nem vonható le. Állatkísérletekben azonban a macskagyökér több hatóanyaga is nyugtató hatásúnak bizonyult. A benne lévő valepotriátok, ezek bomlástermékei, illetve az illóolaja külön-külön is nyugtató hatású volt. Azonban ahogy más gyógynövényeknél, itt is több hatóanyag együttes jelenlétét gondolják igazán hatásosnak, így ma már sok kutató a valeriána flavonoid- és lignánartalmát is felelőssé teszi a nyugtató hatásáért.
 

Kenderolaj (kannabidiol - CBD)

A manapság rendkívül népszerű, szorongásoldásra is ajánlott kannabidiol (CBD) a középmezőnyben végzett vizsgálatunkban. Eddig összesen öt kis méretű klinikai vizsgálatot végeztek vele a szorongással kapcsolatban, azokban is a szorongás egy speciális formájának, a szociális szorongás (nyilvános beszéd) oldásában betöltött szerepét vizsgálták. Az egyik kutatást kapásból kizártuk az értékelésből, mivel kutatók számos alapvető szabályt nem tartottak be benne (ez a kutatás egyébként pozitív, de nagyon enyhe hatást állapított meg). Másik két kutatás közül az egyikben 10 fő vett részt és pozitív eredményt hozott, a másikban pedig 40 fő, de itt nem javult a kezelt betegek állapota. A további két kutatás tanulságaira később térünk vissza. 
A CBD hatását már a nyolcvanas évektől vizsgálják a kutatók, így sokat tudunk a hatásmechanizmusáról, illetve számos vele kapcsolatos állatkísérlet is pozitív eredménnyel zárult. De ahogy más esetekben is: az, hogy valami az állatoknál hatásos még nem jelenti azt, hogy az embernél is az lesz. Arra azonban rávilágítottak az állatkísérletek eredményei, hogy a kannabidiol hatása fordított U alakú görbét ír le a bevitt mennyiséggel párhuzamosan. Ez azt jelenti, hogy kis és nagy mennyiségben is egyaránt hatástalannak bizonyult az állatkísérletekben. Ezek az eredmények a kutatók érdeklődését is felkeltették, így az elmúlt években két olyan vizsgálatot is lefolytattak, amelyben különböző dózisban adták a kannabidiolt nyilvános szereplés előtt. Mindkét vizsgálat megerősítette az állatkísérletek eredményeit: a 150, 600 és 900 mg-os adagok hatástalannak bizonyultak, míg a 300 mg-os adagok enyhe szorongásoldó hatást mutattak. Mivel a CBD hazánkban gyógyszerként nem kapható, az olajokat pedig gyakran pálma- és egyéb olajokkal hígítják, így kétséges, hogy azok alkalmasak-e egyáltalán szorongásoldásra – leszámítva a placebohatást. Az USA-ban egyébként gyógyszerként is forgalomban van kannabidiol, de ott epilepsziás betegek kiegészítő kezelésére használják. A CBD-vel sok más betegséggel kapcsolatos klinikai kutatást is végeztek (álmatlanság, Parkinson-kór, sclerosis-multiplex, skizofrénia, dohányzásról leszokás), de egyik területen sem értek el vele átütő eredményeket, sőt inkább kudarcos kísérletekről tudtak csak beszámolni a kutatók. 
 

Golgotavirág

A golgotavirágot először a dél-amerikai aztékok használták álmatlanság kezelésére. Emellett gyümölcséért is termesztették és termesztik a mai napig, amelyet maracuja néven ismerhetünk inkább. Passióvirágnak is nevezik, mivel a spanyol hódítók a rendkívül összetett felépítésű virágában Krisztus szenvedéstörténetét vélték felfedezni. Bár évszázadok óta alkalmazzák gyógynövényként, a hatásáért felelős anyagot még mindig nem sikerült egyértelműen meghatározni. Valószínűleg más gyógynövényekhez hasonlóan a golgotavirágban is több vegyület együttesen fejti ki a nyugtató, szorongásoldó hatást (flavonoidok, alkaloidok, kumarinszármazékok). Állatkísérletekben meggyőzően bizonyították nyugtató és szorongásoldó hatását. Embereken is számos alkalommal vizsgálták a golgotavirágot, de sok esetben más gyógynövényekkel együtt alkalmazták, így ezekből a kutatásokból nem vonható le közvetlenül a golgotavirágra vonatkozó tanulság. Egy 2001-es kutatás azonban önállóan is tanulmányozta hatását. Ebben 36 fő vett részt, a csoport egyik fele golgotavirág cseppeket és placebót tablettát, a másik fele pedig szintetikus szorongásoldó tablettát (oxazepam), illetve placebo cseppeket kapott. A csoportnak az a fele, amely oxazepamot kapott hatóanyagként ugyan gyorsabban javult a kezdeti időben, de három hét elteltével már ugyanolyan hatást ért el a golgotavirág is. Négy hét elteltével a golgotavirágot szedők esetében is átlagosan negyedére csökkent a szorongás súlyossága, sokaknál teljesen elmúlt ez a kellemetlen állapot. A golgotavirág más gyógynövényekhez hasonlóan biztonságosan fogyasztható, mivel jelenlegi ismereteink szerint nem ismertek mellékhatásai.
 

Orbáncfű

Az orbáncfű depresszióellenes hatása megkérdőjelezhetetlen. A több tucat, jó minőségű klinikai vizsgálatban bizonyította hatását. A depresszió azonban nem azonos a szorongással. Utóbbival  kapcsolatban eddig csak egy kutatást végeztek orbáncfűvel, igaz az pozitív eredménnyel zárult. Az egyértelmű eredményt azonban némiképp rontja, hogy kutatásban egy kombinációs készítményt alkalmaztak, az orbáncfű hatását együtt vizsgálták a valeriánával (macskagyökérrel).  Mivel a valeriánával végzett klinikai kutatások ellentmondásosak, ezért a hatás valószínűleg inkább az orbáncfűnek tulajdonítható.

Sokan tartanak az orbáncfűtől fényérzékenyítő hatása miatt. Ezt valóban alátámasztják állatkísérletekből származó kutatási eredmények, de itt olyan mennyiségű hipericint (az orbáncfű egyik fő hatóanyagát) adtak be intravénásan majmokba  (5 mg/kg), amelyet egy normál 70 kg-os testsúlyú ember csak akkor vihetne be a szervezetébe, ha 3,5 kg orbáncfüvet fogyasztana el. Ráadásul az állatkísérletekben kisebb dózisban (2 mg/kg) a tünetek egyáltalán nem jelentkeztek, ami még mindig 1,5 kg orbáncfű fogyasztását feltételezné. Az orbáncfű tehát biztonságosan alkalmazható, csupán egy, de annál fontosabb dologra kell ügyelni vele kapcsolatban: gyorsítja egy májenzim működését (valószínűleg ennek is betudható antidepresszáns hatása). Ez a májenzim nagyon sok anyag lebontásáért felel, köztük sok gyógyszer-hatóanyagéért is, így az orbáncfű fokozni fogja ezeknek a kiürülését is a szervezetből, csökkentve hatásosságukat. Ilyen például a nyugtató hatású Xanax (alporzolam), a immunrendszert elnyomó hatású, szervtranszplantációnál használt ciklosporin, a szívgyógyszerként használt gyűszűvirágból kivont digoxin vagy a daganatos betegségeknél használt imatinib. Az orbáncfű hatására szintén gyorsabban ürül a szervezetből a szájon át szedhető fogamzásgátlók hatóanyaga is, amely nem várt terhességhez vezethet. Vérhígító gyógyszerekkel sem tanácsos együtt szedni, mert ő maga is hígítja a vért. 
Összességében tehát az orbáncfű azoknak ajánlott, akik a lelki tüneteken túl testi bajoktól nem szenvednek, más gyógyszereket nem szednek. Náluk viszont jelentős eredmény érhető el a depresszió kezelésében, ahogy a szorongás is jól oldható vele, főképp ha valeriánával együtt szedjük.
 

Orvosi citromfű

Aki ismeri a kellemes illatú gyógynövényeket, annak a citromfüvet sem kell külön bemutatni. Több mint kétezer éve, sokféle célra használja az emberiség gyógynövényként. A citromra emlékeztető illata annak köszönhető, hogy mindkét növény illóolaja hasonló összetevőket tartalmaz, igaz különböző arányban. A citromfűben is megtalálható a geraniál, a nerál és a citronellál, de ezeken kívül értékes flavonoidokat, hidroxifahéjsav-származékokat és triterpén anyagokat is tartalmaz. A nyugtató hatása az állatkísérletek szerint ez utóbbi anyagoknak és nem illóolajának köszönhető. A kísérletek szerint a citromfű hatóanyagai oldják a simaizmok görcskészségét, amely szintén segíti a nyugtató hatást. Számos szorongással kapcsolatos klinikai vizsgálatot végeztek vele, mindegyik igazolta a hatását különböző élethelyzetekben, kezdve a 6-7 éves gyerekek  fogászati vizsgálat előtti szorongásoldásával egészen a szellemi kihívások okozta stressz csökkentéséig. A citromfű nagy előnye, hogy gyakorlatilag semmilyen mellékhatással vagy gyógyszer-kölcsönhatással nem kell számolni használatakor, egyedül azt kell figyelembe venni, hogy más nyugtató hatású gyógyszerek vagy gyógynövények hatását fokozhatja. Emiatt gyerekek szorongásának kezelésében is jól alkalmazható.
 

Orvosi levendula

A levendula illatát mindenki ismeri, így nagyon nehéz olyan klinikai kutatást végezni vele, amelyben sem a beteg, sem az orvos nem tudja, hogy a beteget éppen levendulával kezelik és nem placebóval. Ez ugye azért fontos, mert csak így igazolható, hogy a hatásért valóban a levendula és nem a placebohatás tehető felelőssé. Emiatt a vizsgálatunkból számos pozitív eredményt hozó klinikai kutatást ki kellett zárnunk, azokat, ahol a kezelést aromaterápiával végezték. Ennek ellenére még bőven maradt elég klinikai vizsgálat ahhoz, hogy kijelenthető legyen, a tudományos eredmények szerint a szorongás oldására a levendula-kivonatok jelentik a legjobb választást. A levendulát ráadásul nemcsak placebóval, hanem benzodiazepin tartalmú szintetikus szorongásoldó gyógyszerrel együtt is vizsgálták, az eredmények pedig nem mutattak különbséget a két készítmény között, ugyanolyan jól oldották a szorongást. A levendulával ráadásul számos olyan kutatást is végeztek, amelyben hatásosnak bizonyult a szorongással gyakran együtt járó tünetek kezelésében is.  Hatásosan kezelték vele az alvászavarokat és az álmatlanságot, a depressziót, a migrénes fejfájást is. Szintén hatásos volt a kezelés a fájdalmas, görcsös menstruáció esetén is, amely egyébként is gyakran rossz kedvvel, szorongással jár.
 
A levendula hatóanyagai – első sorban a linalool – azért lehet ilyen hatásásos, mert képes a bőrön, a bélrendszeren, sőt még a tüdőnkön keresztül is a véráramba jutni. Mivel a vér-agy gáton is átjut, így közvetlenül az idegrendszerben fejti ki hatását, amely megegyezik a benzodiazepin típusú szorongásoldókéval. Hatóanyagai emellett a simaizmok görcsét is oldják, amely szintén hozzájárul a nyugtató, stresszoldó hatáshoz. Ráadásul a vizsgálatok szerint a levendula alkalmazása a nyugtató hatás ellenére sem rontja a szellemi teljesítményt, sőt egyes kutatások szerint inkább pozitív hatással van rá. További előnye, hogy szinte lehetetlen túladagolni. Ennek ellenére mindig tartsuk be a gyártó által meghatározott adagokat!
 
 
Papp János
fitoterapeuta, gyógynövény-alkalmazási szakmérnök
 
 
 
 
 

Keresés