A termékeink minőségellenőrzése

Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a lehető legjobb minőségű gyógynövényekből állítsuk elő a JAVALLAT kapszulákban lévő SonicFine^® szuperfinom gyógynövényport. Az alapanyagokat magunk is vizsgáljuk, de a műszeres vizsgálatokban állandó partnerünk az ACCREDIT Laboratórium Kft. Az egyes gyógynövényekkel, termékekkel szemben támasztott minőségi elvárásainkat a termékek leírásánál minőségi tanúsítvány formájában tesszük elérhetővé. Az egyes gyártási tételekre vonatkozó műszeres laboratóriumi vizsgálatok eredményei pedig elérhetők a ACCREDIT Laboratórium Kft. honlapján a Tanúsított étrend-kiegészítők menüpont alatt. 

 

A minőségbiztosításunk folyamata

 

HACCP-rendszerünk

A termékek gyártása a nemzetközi HACCP minőségbiztosítási rendszer előírásai szerint történik, amely a gyártási folyamat során biztosítja a megbízható és jól kontrollált gyártási minőséget és élelmiszerbiztonságot. Ez azonban önmagában nem lenne elegendő ahhoz, hogy a legjobb minőséget biztosítsuk vásáróinknak, hiszen nagyon sokféle, különböző minőségű gyógynövény-alapanyagot lehet beszerezni a gyártáshoz.

Mintavizsgálatok

Annak érdekében, hogy a legjobb alapanyagok kerüljenek az üzemünkbe, legalább 3-4 gyártótól kérünk be előzetesen mintákat. Ezek a minták a legtöbb esetben már átestek egy előzetes feldolgozáson. Eltávolították róluk az esetleges fizikai szennyeződéseket és megfelelően homogenizálták őket ahhoz, hogy a minta a teljes megvásárolni kívánt mennyiséget reprezentálja. Mivel a gyógynövények minőségét folyamatosan befolyásolja az időjárás, a termesztő- és gyűjtőhely, valamint a szárítási és tárolási körülmények, ezért nélkülözhetetlen, hogy minden beszerezni kívánt tételről előzetesen is tájékozódjunk. A mintavizsgálat során önmagukban és egymással összehasonlítva is értékeljük az egyes tételeket. Megnézzük, hogy a tétel megfelel-e a hatályos Magyar Gyógyszerkönyv, illetve más szabványok érzékszervekkel vizsgálható követelményeinek. Vizsgáljuk a tétel:

• azonosságát,
• színét,
• illatát,
• ízét,
• a jelen lévő esetleges fizikai szennyeződéseket (homok stb.)
• kártevőmentességét,
• az egyes növényi részek egymáshoz viszonyított arányát.

Ezekből a vizsgálatokból már jó következtetéseket lehet levonni a megfelelő gyűjtési, betakarítási gyakorlatra, a gyógynövény frissességére, az alkalmazott szárítási technológiára, valamint a tárolási körülményekre. Minden esetben a minőség alapján választjuk ki a megrendelni kívánt gyógynövény alapanyagot, annak ára nem befolyásolja a végső döntést!

 

Csíraszegényítés gőzsterilizálással

A gyógynövények kórokozó mikroorganizmusokkal szennyeződhetnek a természetben, vagy a gyűjtés és feldolgozás során. Ezek eltávolítása vegyszerrel vagy sugárkezeléssel nyilvánvalóan nem jöhet számításba, hiszen célunk, hogy maximálisan megőrizzük a gyógynövények természetességét. Ezért a kiválasztott minták alapján megrendelt gyógynövényszállítmányokat egyből gőzsterilizálóba küldjük, amely olyan fokú biológiai tisztaságot eredményez, mint ami egy kórházi műtőszobában is elvárható. A gőzsterilizálás nagy előnye, hogy csak a mikroorganizmusokat pusztítja el, viszont nem befolyásolja érdemben a gyógynövény hatóanyagainak mennyiségét és összetételét.

Egyes esetekben gyógynövény sajátossága miatt nincs lehetőség a gőzsterilizálásra. Ilyen lehet például az alapanyag apró mérete (mivel nem járja át a gőz), vagy a jó színezőképessége (például a hibiszkuszvirág színanyagait kioldja a gőz), vagy a nagy nedvszívóképessége (pl. az útifű mag teljesen magába szívja a gőzt). Ezeknél a gyógynövényeknél laboratóriumi mikrobiológiai vizsgálatot végeztetünk, és csak azokat engedjük gyártásba, amelyek ezen a hatályos előírásoknak megfeleltek. 

 

Laboratóriumi vizsgálatok

A gyógynövények minőségét nagyon sokféle módon lehet laboratóriumban vizsgálni. Az egyes termékeknél a vizsgálatokat úgy válogatjuk össze, hogy azok a leginkább alátámasszák a termék kiváló minőségét, vagyis igazolják a gyógynövény megfelelő hatóanyag-tartamát, illetve azt, hogy nem tartalmaz egészséget veszélyeztető anyagokat (pl. nehézfémet). Vannak olyan vizsgálatok, amelyeket minden gyógynövény esetében elvégeztetünk (pl. laboratóriumi azonosságvizsgálat és a hatóanyagtartalom-meghatározás), más esetekben a gyógynövényre jellemző kockázatokat figyelembe véve döntünk a szükséges vizsgálatról. Állandó partnerünk a vizsgálatokban az ACCREDIT Laboratórium Kft. 

• Vékonyréteg-kromatográfiai vizsgálat. A vizsgálat célja a minta azonosságának megállapítása. A módszer lényege az, hogy a gyógynövényből kivonatot kell készíteni. Ezt egy állófázison keresztül „futtatjuk át”. A futtatás során a kivonatban lévő molekulák különböző sebességgel mozognak, így elválnak egymástól, ezzel az adott gyógynövényre jellemző mintázatot adnak. Ez a módszer a gyógynövények azonosításán túl a bennük lévő tartalomanyagok egymáshoz viszonyított arányának előzetes meghatározására is alkalmas.
• Hatóanyag-tartalom meghatározás. A fogyasztók sokszor a tartalmi meghatározást tartják a legfontosabbnak, hiszen ezek döntik el, hogy mennyi hatóanyagot tartalmaz a gyógynövény. A szabványok vagy a Magyar Gyógyszerkönyv a legtöbb gyógynövény esetében előír valamilyen tartalmi meghatározást is. Az előírások nem feltétlenül egy hatóanyagra vonatkoznak, hanem sokszor egy olyan anyagcsoportra, amely nagy mennyiségben jelen van a gyógynövényben és jól mérhető, ezáltal annak mennyiségi meghatározásával jól azonosítható és minőségileg is értékelhető az adott gyógynövény. A tartalmi meghatározás során olyan összetevők mennyiségét vizsgáltatjuk, mint például a cserzőanyagok, a keserűanyagok, a nyálkaanyagok, antraglikozidok, szaponinok, flavonoidok, illóolajok stb. Amennyiben a gyógynövénynek nincs egy jellemző fő hatóanyagcsoportja, akkor kivonatanyag-tartalmuk alapján minősítjük őket, ami azt jelenti, hogy az összes (kloroformos, alkoholos, vizes elegyben) kioldódó anyag mennyiségét határozzuk meg.
  A gyógynövények hatóanyag-tartalmának meghatározásához szükséges a legnagyobb műszerezettség és tudás. Jelenleg a legkorszerűbb vizsgálati módszernek a HPLC, vagyis a nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia számít, amely alapelveiben megegyezik a korábban említett vékonyréteg-kromatográfiás eljárással, de azzal ellentétben egészen pontos adatokat szolgáltat a gyógynövényben lévő hatóanyagokról. Az illékony anyagok vizsgálatának korszerű eszköze a gázkromatográf (GC). 
• Szennyezőanyag vizsgálatok. A kész termékben többféle módon is lehet nem kívánt anyag: termelheti a gyógynövény, felszívhatja azt a talajból, rákerülhet a levegőből vagy rajta maradhat a feldolgozás során:
  • Hamu- és homoktartalom. Az összes hamutartalom meghatározása a minőség szempontjából azért fontos, mert a szilárdítószövetek nagyobb mennyiségben halmoznak fel olyan anyagokat (például kalcium-karbonátot), amelyek 600 °C-fokon sem égnek el, így például egy leveléért alkalmazott gyógynövény esetében a magas hamutartalom a nagy mennyiségben jelen lévő szárdarabokra utalhat. Egyes gyógynövények esetében az előző vizsgálatban keletkezett hamut sósavban is indokolt lehet feloldani. Ezzel a módszerrel azt lehet megállapítani, hogy a minta mennyi homokot tartalmazott, a szilícium-dioxid ugyanis nem oldódik sósavban, míg a növényi részek hamuja igen. Ez az eljárás főképp azoknál a gyógynövényeknél és növényi részeknél lehet fontos, ahol nagy az esélye a termőfölddel történő szennyeződésnek (pl. gyökerek).
  • Növényvédőszer-maradványok. Gyógyszerkönyvi szempontból növényvédő szernek számít minden olyan anyag vagy anyagkeverék, amelyet a gyógynövény termesztése, feldolgozása, tárolása, szállítása és értékesítése során károkat okozó vagy a drogok minőségét egyéb módon befolyásoló kórokozók, nemkívánatos növényfajok és állati kártevők megjelenésének megelőzésére, elpusztítására vagy elszaporodásának gátlására alkalmaznak. Ez a meghatározás magában foglalja a növekedésszabályzókat, a lombtalanító szereket, illetve a szárítóanyagokat és bármely más anyagot, amelyet a betakarítás előtt vagy után alkalmaznak a gyógynövény tárolás és szállítás alatti megvédésére. A gyógyszerkönyv több mint hetven növényvédő szerre ad meg határértéket. A növényvédőszer-vizsgálat mindig a gyógynövény „előéletének” vizsgálatával kezdődik. A helyes mezőgazdasági és begyűjtési gyakorlat (GACP) irányelvei szerint termesztett vagy gyűjtött gyógynövények esetében a vizsgálatra gyakran nincs szükség, hiszen tudható, hogy a növény nem került kapcsolatba növényvédő szerekkel, vagy ha igen, akkor milyen mértékben. Amennyiben a gyógynövény termesztésével vagy tárolásával kapcsolatban aggályok merülnek fel (mert pl. nem ismert annak háttere), akkor szükségessé válhat a hatóanyagcsoportok szerint megvizsgálni a gyógynövényt növényvédőszer-maradványokra. 
  • Nehézfémtartalom. A gyógynövények nehézfémtartalmának vizsgálata a növényvédőszer-maradványok vizsgálatához hasonlóan először mindig kockázatértékeléssel kezdődik. Amennyiben a termesztés vagy gyűjtés részletei nem ismertek, a gyógynövény pedig hajlamos a környezetéből nagy mennyiségben nehézfémeket felvenni, akkor indokolttá válik a vizsgálat elvégzése. 
  • Egyéb szennyezőanyagok. Vannak olyan anyagok, amelyek a gyógynövényekben természetes módon előfordulnak, ám nagyobb mennyiségben jelenlétük nemkívánatos. Ilyen vegyületek az édeskömény illóolajában megtalálható esztragol, a kínai fahéjban található kumarin, vagy az üröm tujontartalma. Ezek az anyagok bizonyos mennyiség alatt nem jelentenek kockázatot. Többek között a minőség-ellenőrzés során lehet megbizonyosodni arról, hogy ezeknek a vegyületeknek a mennyisége az elfogadható szint alatt van.