Javallatok

A szénanátha (allergiás rhinitis) egyes adatok szerint a népesség 20%-át vagy még többet érint (pmc.ncbi.nlm.nih.gov). A tavaszi-nyári pollenszezonban sokan szenvednek az állandó tüsszögéstől, orrfolyástól, orrdugulástól, szem- és torokviszketéstől, könnyezéstől és egyéb kínzó tünetektől. Ezeket a panaszokat a levegőben terjedő allergének, például a pollenek, poratkák vagy penészgombák váltják ki, amelyekre az immunrendszer hevesen reagál. A hagyományos kezelésben antihisztaminokat, orrspray-ket (pl. szteroidokat) és egyéb gyógyszereket alkalmaznak, ám ezeknek lehetnek kellemetlen mellékhatásaik (álmosság, fejfájás, orrszárazság stb.) (pmc.ncbi.nlm.nih.gov). Nem csoda így, hogy egyre többen fordulnak a természetes megoldások felé az allergia enyhítésében (pmc.ncbi.nlm.nih.gov). Cikkünkben négy ígéretes gyógynövényt mutatunk be tudományos források alapján, amelyek segíthetnek a szénanátha tüneteinek csökkentésében: a csalánlevél, a gyömbér, az igazi édesgyökér és a kurkuma. Alkalmazásuk kiegészítő jelleggel javasolt, mivel nem gyógyszerek, de sokat segíthetnek az immunrendszer működésének egészséges irányba terelésével.

Az irritábilis bél szindróma (IBS), a funkcionális diszpepszia és más, puffadással, felfúvódással, teltségérzettel járó panaszok gyakran jelentősen rontják az érintettek életminőségét. Bár ezeknek az állapotoknak a kiváltó okai szerteágazók lehetnek – a bélflóra egyensúlyzavara, a stressz, a helytelen étrend, esetleg öröklött hajlam is szerepet játszhat –, a tüneti kezelést alapvetően az orvos által előírt gyógyszerek és speciális diétás- és életmódterápia képezik. Ezeken felül léteznek olyan gyógynövények, az emésztés támogatásán, a puffadás enyhítésén keresztül enyhülést hozhatnak a mindennapi diszkomfortérzetre. A következőkben olyan növényeket mutatunk be, amelyek együttesen alkalmazva is előnyösek lehetnek, hiszen a szakirodalom szerint egyes hatóanyagok egymás hatását erősítve segíthetik az emésztőrendszer harmóniájának visszaállítását.

A vesekő és vesehomok leggyakoribb tünetei közé tartozik az éles, görcsös deréktáji fájdalom, a gyakori vizelési inger, valamint a véres vagy zavaros vizelet. Kezeletlenül a vesekő elzárhatja a vizelet útját, gyulladást, fertőzést vagy akár maradandó vesekárosodást is okozhat. Nem véletlen, hogy aki vesekővel, vagy vesehomokkal küzd, szeretne mihamarabb megszabadulni tőle. Mielőtt azonban bármilyen öngyógyításba kezdenénk, fontos tisztázni: a vesekő és a vesehomok orvosi diagnózist és terápiát igénylő állapotok. A következőkben bemutatott gyógynövények kizárólag kiegészítő kezelésként jöhetnek szóba, nem helyettesítik az orvos által javasolt terápiát.

A nagyobb gyomor- vagy bélműtétek után az emésztőrendszer működése jelentősen megváltozik és legyengül. A műtétet követően időt kell hagyni a beleknek és a gyomornak a regenerációra – szakértők szerint akár hónapokig is tarthat, míg az emésztés alkalmazkodik az új helyzethez. (1) Az operáció során a belek manipulálása és a szöveti trauma gyulladásos választ válthat ki, ami emésztési zavarokat okozhat. (2) Gyakori például a műtét utáni fokozott gázképződés, puffadás, hányinger vagy hasmenés étkezések után – ez annak jele, hogy a gyomor és bélrendszer még nem regenerálódott megfelelően. Ilyenkor a kíméletes étrendi átmenet betartásán kívül, a megfelelő gyógynövények – ha fokozatosan és ésszerűen vezetjük be őket – sokat segíthetnek a felépülésben.

Az endometriózis egy krónikus nőgyógyászati betegség, lényege, hogy a méh nyálkahártyájához hasonló szövet jelenik meg a méhen kívül, leggyakrabban a kismedencében (például a petefészkeken, a hashártyán vagy ritkábban távolabbi szerveken)​. Ez a rendellenes szövet gyulladásos reakciót vált ki, hegszövetek és összenövések (adhéziók) kialakulásához vezethet a hasüregben. Az endometriózis pontos oka nem ismert, és jelenleg nincs végleges gyógymódja, a kezelések általában a tünetek enyhítésére vagy a növekedés lassítására irányulnak. A betegség világszerte a fogamzóképes korú nők kb. 10%-át érinti (becslések szerint ~190 millió nőt)​, és gyakran hosszú évek telnek el a diagnózisig (1)

A brokkoli évek óta az egészségtudatos táplálkozás egyik sztárja, elsősorban a szulforafán nevű jótékony vegyület miatt. A szulforafán egy kéntartalmú vegyület, amely erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásáról ismert (1). Nem véletlen, hogy sokan brokkoli-kivonatot tartalmazó étrend-kiegészítőket szednek annak reményében, hogy kihasználják e vegyület előnyeit. Azonban létezik egy szerény mezei gyomnövény, amelynek hatóanyagai felvehetik a versenyt a brokkolival – sőt bizonyos szempontból túl is szárnyalhatják azt. Ez a növény nem más, mint a pásztortáska , amelyről kevesen tudják, hogy ugyanabba a növénycsaládba tartozik mint a brokkoli, azt pedig még kevesebben, hogy kiváló alternatívája lehet a brokkoli-kivonatos készítményeknek.

Amikor az immunrendszer túlzottan aktív, allergiás vagy autoimmun folyamatokat indíthat el a szervezetben. Az orvos által javasolt kezelés, a megfelelő életmód és étrend kialakítása mellett léteznek olyan gyógynövények, amelyek kiegészítő jelleggel enyhíthetik az immunrendszer intenzív működését, a bélflóra és a bélnyálkahártya egyensúlyán keresztül pedig közvetett módon hozzájárulhatnak a harmonikusabb immunválaszhoz.

A hétköznapok egyik leggyakrabban emlegetett „mumusa” a stressz, és vele együtt a szervezetünk által termelt kortizol, amelyet gyakran „stresszhormonként” emlegetnek. De mi is a kortizol pontosan? Miért fontos a szervezetünk számára, és milyen gondokat okozhat, ha tartósan magas vagy éppen túl alacsony a szintje? Ebben a cikkben körüljárjuk, hogyan is működik a kortizol, milyen tünetekkel jár a felborult egyensúlya, és hogy bizonyos gyógynövények – köztük az adaptogének – hogyan segíthetnek visszaterelni ezt a hormont az optimális tartományba.

A gyomorfekély igen kellemetlen és gyakran fájdalmas állapot, melyet legtöbbször a gyomor nyálkahártyáján kialakuló seb jellemez. Kialakulását leggyakrabban a Helicobacter pylori fertőzés, valamint különféle savtúltengéses állapotok, stressz és helytelen táplálkozás segítheti elő. A kezelésben elsődleges fontosságúak az orvos által felírt gyógyszerek (például savcsökkentők, nyálkahártyavédők, antibiotikumok), valamint az életmód- és étrendi változtatások (alkoholfogyasztás mérséklése, dohányzás elhagyása, gyomorkímélő diéta). A gyógynövények gyomorfekély esetén jól kiegészíthetik a gyógyszeres terápiát, hiszen akadnak olyan növények, amelyek elősegíthetik a nyálkahártya regenerációját, védelmét és a savas emésztőnedvek kiegyensúlyozását.

A koleszterin létfontosságú, zsírban oldódó vegyület, amely számos biológiai folyamatban (például sejtmembrán-felépítés, hormonok és epesavak termelése) nélkülözhetetlen. Ha azonban a szervezetben tartósan magas értékben halmozódik fel, az hosszú távon a szív és érrendszer állapotát is megterhelheti. Éppen ezért lényeges, hogy normál szinten tartsuk a koleszterinszintünket, támogatva ezáltal a testi működés kiegyensúlyozottságát és a szív- és érrendszer egészségének megőrzését.

A mindennapi étrend, az életmód (beleértve a testmozgást), valamint az általános anyagcsere-folyamatok egyaránt hatnak arra, hogyan alakul a koleszterinszintünk. Emellett vannak olyan élelmiszerek és hatóanyagok, például vízoldható rostok, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a szervezet kiegyensúlyozott zsír- és koleszterin-háztartásához. Talán nem túlzás állítani, hogy a legjobb természetes rostforrás a széles körben ismert útifű maghéj.