Emelkedett vérnyomás? A gyógynövények is segíthetnek!

Mi számít magas vérnyomásnak az európai irányelvek szerint?

Ahhoz, hogy tudjuk, mikor kell beavatkozni, fontos tisztázni, milyen vérnyomásértékeket tekintünk normálisnak és kórosnak. Az Európai Kardiológus Társaság és az Európai Hypertonia Társaság (ESC/ESH) irányelvei alapján az alábbi vérnyomás-kategóriákat különböztetjük meg (1):

 

 

Kategória	Szisztolés (Hgmm)	Diasztolés (Hgmm)
Optimális vérnyomás	< 120	< 80
Normális vérnyomás	120–129	80–84
Magas normális vérnyomás	130–139	85–89
I. fokozatú (enyhe) hipertónia	140–159	90–99
II. fokozatú (közepes) hipertónia	160–179	100–109
III. fokozatú (súlyos) hipertónia	≥ 180	≥ 110
Izolált szisztolés hipertónia	≥ 140	< 90

 

 

Az európai definíció szerint 140/90 Hgmm felett beszélünk hipertóniáról (magasvérnyomás-betegségről). A 130–139/85–89 Hgmm közötti tartományt „magas normális” vagy „enyhén emelkedett” vérnyomásnak hívják – ez még nem hipertónia, de a normál fölötti érték, amire érdemes odafigyelni. Az amerikai irányelvek 2017-ben szigorúbbak lettek, és már 130/80 Hgmm-től magasnak tekintik a vérnyomást (2), de az európai szakmai testületek ettől eltérő besorolást követnek (3). Mindenesetre fontos hangsúlyozni, hogy 120/80 Hgmm alatti vérnyomást tartják optimálisnak, és minél közelebb vagyunk ehhez, annál jobb (1).

 

Mivel a magas vérnyomás hosszú távon károsítja az ereket, így idősebb korban is fontos, hogy a vérnyomás ne emelkedjen tartósan 140/90 Hgmm fölé

 

 

Vérnyomás értékek és az életkor

Felmerül a kérdés: vajon mennyire befolyásolja az életkor a normális vérnyomás megítélését? Régebben elterjedt volt az a nézet, hogy idősebb korban a magasabb vérnyomás „természetes”, és léteztek életkor szerinti átlagos vérnyomásértékek. Például korábbi táblázatok szerint a 60 év feletti nők átlagos vérnyomása 139/68 Hgmm, a férfiaké 133/69 Hgmm volt, míg a 40–59 év közöttieké kb. 122/74, illetve 124/77 (4). Az újabb szakmai ajánlások azonban inkább azt javasolják, hogy 20 éves kor felett kortól és nemtől függetlenül a <120/80 Hgmm legyen a cél, amennyiben ezt biztonságosan el lehet érni (4).

Természetesen az életkor előrehaladtával az artériák rugalmassága csökken, így idősebbeknél a vérnyomás általában magasabb szokott lenni. Ugyanakkor az egyéni célértéket mindig a kezelőorvos határozza meg az illető általános állapota, társbetegségei alapján (1).

 

 

Életmódbeli változtatások a vérnyomás csökkentéséért

Mielőtt a gyógynövényekhez fordulnánk, az első és legfontosabb teendő az életmódunk egészségesebbé tétele. Az enyhén magas vérnyomás sokszor pusztán életmódi tényezőkkel normalizálható, vagy legalábbis jelentősen javítható (5)(6). Íme néhány kulcsfontosságú tipp:

• Súlykontroll: Ha túlsúlyosak vagyunk, a fogyás az egyik leghatásosabb módja a vérnyomás csökkentésének. Már 5–10 kg fogyás is érezhető javulást hozhat, átlagosan kb. 1 Hgmm-rel csökken a vérnyomás minden leadott kilogrammal (7).

• Sóbevitel csökkentése: A túl sok só (nátrium) fogyasztása hozzájárul a vérnyomás emelkedéséhez az arra érzékeny egyéneknél. A WHO ajánlása szerint a felnőtteknek napi  <5 gramm só (2000 mg nátrium) bevitelére kellene törekedniük (8). A sós, feldolgozott élelmiszerek kerülése és a friss alapanyagok használata kulcsfontosságú. Számos vizsgálat igazolja, hogy a nátriumbevitel mérséklése erőteljes vérnyomáscsökkenést eredményezhet (9).

• Rendszeres mozgás: A szív- és érrendszerünk meghálálja a testmozgást. Napi 30 perc közepes intenzitású aerob mozgás hosszú távon átlagosan 5–8 Hgmm-rel csökkentheti a vérnyomást (7). Heti 2 alkalommal végzett erősítő edzés is hasznos.

• Egészséges étrend: Legyen gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban és sovány fehérjében. A DASH-diéta vagy a mediterrán étrend követése bizonyítottan jót tesz a vérnyomásnak. Egy só- és telítettzsír-szegény, zöldség-gyümölcs gazdag étrend akár 10 Hgmm-rel is csökkentheti a vérnyomást (7). A káliumban bővelkedő ételek (pl. banán, paradicsom, zöld levelesek) szintén segíthetnek (7).

• Stresszkezelés: A krónikus stressz megemelheti a vérnyomást, mert tartósan aktiválja a „küzdj vagy menekülj” hormonokat. Érdemes megtanulni stresszkezelő technikákat, például jógát, meditációt, relaxációt, vagy akár egy kikapcsoló hobbit. A rendszeres meditációról kimutatták, hogy 4–5 Hgmm-rel is csökkentheti a vérnyomást (6).

• Káros szokások kerülése: A dohányzás átmenetileg mindig megemeli a vérnyomást, hosszú távon érelmeszesedést okoz. Az alkoholfogyasztást is érdemes mérsékelni: férfiaknál napi max. 2, nőknél 1 egység alkohol ajánlott, mert a túlzott alkohol fogyasztás emeli a vérnyomást.

 

Az életmódbeli változtatások a vérnyomás csökkentésének sarokkövei: néha önmagukban is elegendőek a vérnyomás rendezéséhez. Nézzük most, hogy milyen gyógynövényekkel egészíthetjük ki mindezt!

 

 

Gyógynövények a vérnyomás természetes csökkentésére

Gyógynövényeket már nagyon régóta használnak a vérnyomás szabályzására. Elsősorban akkor lehetnek hasznosak, ha még nem alakult ki a magas vérnyomás betegség, de már a  „magas normális” vagy „enyhén emelkedett” kategóriákban van, tehát a 130–139/85–89 Hgmm közötti tartományban. A gyógynövényekkel végzett kutatások alapján az alkalmazásukkal reális cél lehet 10-15/5-10 Hgmm-el csökkenteni a vérnyomást. Ilyen mértékű csökkenésre hipertónia fennállása esetén is lehet számítani, de ebben az esetben a gyógynövényeket kizárólag a kiegészítésként szabad használni és alkalmazásukról mindenképpen érdemes tájékoztatni a kezelőorvost is!

 

A galagonya virágos hajtásvégét és bogyóit régóta használják a népi gyógyászatban szívpanaszokra és vérnyomásra

 

Galagonya – a szív gyógynövénye

Nem véletlenül hívják a galagonyát a „szív gyógynövényének”, hiszen javítja a szívizom vérellátását, erősíti a szív összehúzódásait, és enyhén tágítja a perifériás ereket (10)(11). Több kutatásban is enyhe vérnyomáscsökkentő hatásúnak bizonyult (12). Más tanulmányokban is szerény, de mérhető vérnyomáscsökkenést figyeltek meg (10). Általában jól tolerálható, de vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel együtt alkalmazva óvatosnak kell lenni, mert ráerősíthet azok hatására (10).

 

Olajfalevél – a mediterrán vérnyomáscsökkentő

Az olajfa levelének fő hatóanyaga, az oleuropein, erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő. Kimutatták, hogy értágító hatásán keresztül mérsékli a vérnyomást, részben az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlása és a nitrogén-monoxid mennyiségének növelése által (13). Egy klinikai kísérletben az olajfalevél-kivonatot a kaptopril hatóanyagú gyógyszerrel vetették össze: mindkettő hasonló mértékű, ~11–13 Hgmm-es szisztolés és ~5–6 Hgmm-es diasztolés csökkenést okozott (14). Több meta-analízis is megerősítette, hogy az olajfalevél szignifikánsan csökkentheti a magas vérnyomást, emellett jótékonyan hat a vérzsírokra is (15).

 

Pemetefű – a hagyományos vérnyomáscsökkentő

Az orvosi pemetefű bár hazánkban kevésbé közismert vérnyomáscélra, állatkísérletekben hatásosnak bizonyult a magas vérnyomás mérséklésében, javította az érfalak rugalmasságát, gátoltja az érfali megvastagodást (16). Fő hatóanyaga a marrubiin nevű keserűanyag, amelynek értágító hatást tulajdonítanak. A növény hagyományos alkalmazása és az állatkísérletes eredmények alapján ígéretes vérnyomástámogató szer, főleg enyhén magas értékeknél.

 

A szőlőmag (különösen a vörös szőlő magja) tele van értékes antioxidáns polifenolokkal

 

Vörösszőlő-mag – antioxidáns védelem az ereknek

A vörösszőlő-magot az utóbbi évtizedben kifejezetten kutatják szív-érrendszeri hatásai miatt. Állatkísérletekben jelentős vérnyomáscsökkenést okozott (17), de emberi klinikai vizsgálatokban is mértek átlagosan 1–5 Hgmm-es szisztolés csökkenést (18). Bár ez elsőre nem tűnik nagynak, enyhén magas vérnyomásnál már ez is számottevő lehet. A hatásmechanizmus lényege, hogy a polifenolok védik az erek falát az oxidatív stressztől és segítik az értágító nitrogén-monoxid (NO) termelését (19). Ezenfelül a szőlőmag-kivonat javíthatja a lipidprofilt (LDL, triglicerid) is.

 

 

Ezért érdemes foglalkozni a vércukor- és koleszterinszinttel is!

Nem csupán azok a növények segíthetnek a vérnyomás csökkentésében, amelyek közvetlenül az erekre vagy a szívre hatnak. A magas vércukor (inzulinrezisztencia, cukorbetegség) és a magas koleszterinszint ugyanis közvetetten szintén emeli a vérnyomást, mivel érelmeszesedéshez és az erek károsodásához vezethetnek. Így minden olyan növény, amely kedvezően befolyásolja a vércukrot vagy a koleszterint, hozzájárulhat az egészséges vérnyomáshoz is.

• Articsóka: Az articsóka levél kivonata bizonyítottan csökkenti a koleszterinszintet (LDL és teljes koleszterin), emellett serkentheti az epetermelést és a zsírok lebontását (20). Néhány vizsgálat enyhe vérnyomáscsökkenést is kimutatott articsóka-kivonat szedése mellett, valószínűleg az erek tágulásának elősegítése révén (20).

• Fokhagyma: A fokhagyma az egyik legkutatottabb növény, számos klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet (21). Egy meta-analízisben a fokhagyma átlagosan 8/5 Hgmm-rel mérsékelte a vérnyomást hipertóniás betegeknél (22). Hatóanyagai (pl. allicin) kifejezetten védenek az érelmeszesedés és a véralvadási problémák ellen is.

• Medvehagyma: A fokhagyma vadon termő rokona, hasonló tulajdonságokkal. Állatkísérletekben kimutatták, hogy a medvehagyma még erősebb ACE-gátló (vérnyomást szabályozó) hatással rendelkezhet, mint a fokhagyma (23). Ezen kívül méregtelenítő és „vértisztító” szerként is számon tartják, C-vitaminban gazdag.

 

Vércukorcsökkentő hatása mellett a vérzsírokra is kedvezően hat a görögszéna

 

• Görögszéna: Főként vércukorszint-csökkentő hatásáról ismert, a magjában található rostok (pl. galaktomannán) lassítják a szénhidrátok felszívódását (24). Ezáltal az inzulinszint is kiegyensúlyozottabbá válhat.

 

 

Gyógynövények a stresszkezelésen keresztül

Mivel a lelki és szellemi stressz az idegrendszerre és a hormonháztartásra gyakorolt hatása révén szintén emelheti a vérnyomást, érdemes néhány olyan növényt is kiemelni, amelyek nyugtató, szorongásoldó vagy stresszcsökkentő tulajdonságaikról ismertek (25). Ezek rendszeres alkalmazása segíthet abban, hogy nagyobb lelki nyugalommal, kiegyensúlyozottabban éljük meg a mindennapokat, ami hosszú távon a vérnyomásnak is kedvez.

• Levendula: A levendula virágából készült tea vagy illóolaj-alkalmazása ismerten nyugtató hatású. Klinikai vizsgálatokban is kimutatták, hogy már az illóolaj belélegzése is enyhíti a szorongást, és csökkentheti a stresszel összefüggő tüneteket (26). A levendula a központi idegrendszerre hat, hozzájárulva a nyugodtabb alváshoz és a jobb stresszkezeléshez.

• Citromfű: A citromfű népszerű nyugtató, feszültségoldó szer. Egyes kutatások azt mutatják, hogy csökkentheti a stresszel összefüggő alvászavarokat, és javíthatja a hangulatot (27). Kellemes aromája miatt gyakran használják komplex készítményekben is.

• Valeriána: A valeriána gyökere az egyik legismertebb természetes altató és nyugtató. Hatóanyagai (valepotriátok, valeriánsav) a GABA (gamma-amino-vajsav) neurotranszmitter rendszerre hatnak, elősegítve a relaxációt (28). Bár főleg az alvás minőségének javításáról közismert, a szorongás enyhítésével közvetetten befolyásolhatja a vérnyomást is, főleg stressz eredetű ingadozásoknál.

• Komló: Nemcsak a sörkészítés alapanyaga, hanem egészségmegőrzési céllal is régóta alkalmazzák. A komló tobozvirágzata nyugtató, altató hatású, különösen a valeriánával együtt kombinálva (29). Kutatások szerint segíthet az elalvási nehézségek és a stresszes eredetű alvászavarok esetén, így indirekt módon a vérnyomásra is pozitív hatással lehet.

 

Nemcsak szép, de a golgotavirág hatékonyan oldhatja a feszültséget is

 

• Golgotavirág: A golgotavirágot hagyományosan szorongásoldásra és enyhe nyugtatóként használják. Bár klinikai vizsgálatok még korlátozottabb számban állnak rendelkezésre, állatkísérletek és előzetes klinikai adatok szerint csökkentheti a szorongást, és elősegítheti a relaxációt (30).

Ezek a növények nem helyettesítik a megfelelő életmódot vagy az orvosi kezelést, de kiegészítő jelleggel segtíhetnek abban, hogy a stressz-szintünket csökkentve segítsenek a vérnyomás normalizálásában. Különösen hasznosak lehetnek tartós idegi feszültség, szorongás vagy alvászavarok esetén.

 

 

Záró gondolatok

Az enyhén emelkedett vérnyomás intő jel, amire érdemes időben reagálnunk. A jó hír az, hogy ilyenkor akár gyógyszerek nélkül, természetes módszerekkel is visszafordítható a folyamat. Az életmódunk tudatos megváltoztatása – kevesebb só, több mozgás, kiegyensúlyozott étrend, stresszcsökkentés – az első lépés. Emellett pedig a gyógynövényeket is segítségül hívhatjuk. A galagonyától és az olajfalevéltől kezdve a pemetefűn és a vörös szőlőmagon át a fokhagymáig számos olyan növény rendelkezik tudományosan alátámasztott hatásokkal, amelyek támogatják a normál vérnyomás fenntartását vagy enyhén magas értékeknél annak csökkentését. Emellett a vércukor- és koleszterinszint rendezésén keresztül is sokat tehetünk a vérnyomásunkért (pl. articsóka, görögszéna), és a stresszoldó gyógynövények (levendula, citromfű, valeriána, komló, golgotavirág) is közvetetten segíthetnek.

Természetesen egyik növény sem csodaszer önmagában: érdemes őket hosszabb távon, kúraszerűen alkalmazni, miközben odafigyelünk az életmódunkra és az orvosi tanácsokra. Enyhe vagy közepes vérnyomás-emelkedésnél kifejezetten hasznosak lehetnek, súlyosabb hipertónia esetén azonban orvosi kezelés és rendszeres kontroll szükséges. A lényeg, hogy ha időben lépünk, sokat tehetünk azért, hogy vérnyomásunkat a normál értéken tartsuk – ezzel pedig jelentősen csökkentjük a későbbi szív- és érrendszeri kockázatokat.

 

Dr. Kindlovits Sára
fitoterapeuta

 

 

Források

1. ESC/ESH Guidelines (2018). European Heart Journal, 39(33), 3021–3104.

2. Kardioközpont.hu (2020). Magas vérnyomás – amerikai és európai ajánlások különbségei.

3. Kardioközpont.hu (2021). Mi számít magas vérnyomásnak?

4. Femina.hu (2022). Mi az ideális vérnyomás 50, 60 és 70 évesen?

5. Rainforth, M. V. et al. (2007). Stress Reduction Programs in Patients with Elevated Blood Pressure: A Systematic Review. Curr Hypertens Rep.

6. Anderson, J. W. et al. (2010). Long-term effects of lifestyle changes on well-controlled blood pressure: results of the Premier Trial. J Hum Hypertens.

7. Mayo Clinic (2023). High blood pressure (hypertension) – 10 ways to control high blood pressure without medication.

8. WHO (2023). Sodium reduction fact sheet.

9. He, F. J., MacGregor, G. A. (2011). Reducing population salt intake worldwide: from evidence to implementation. Prog Cardiovasc Dis.

10. WebMD (2024). Hawthorn Uses and Risks.

11. Natural Medicine Journal (2017). Hibiscus, Hawthorn, and the Heart.

12. Walker, A. F. et al. (2006). Hypotensive effects of hawthorn for patients with diabetes taking prescription drugs: a randomised controlled trial. Br J Gen Pract.

13. Mount Sinai (2022). Olive leaf monograph.

14. Susalit, E. et al. (2011). Olive (Olea europaea) leaf extract effective in patients with stage-1 hypertension: comparison with captopril. Phytomedicine.

15. Khalesi, S. et al. (2022). Olive leaf extract and blood pressure: A meta-analysis of randomized controlled trials. Phytotherapy Research.

16. Berrougui, H. et al. (2004). Hypotensive and vasorelaxant effects of Marrubium vulgare in spontaneously hypertensive rats. Clin Exp Hypertens.

17. Mount Sinai (2023). Grape seed monograph.

18. Fitria, N. et al. (2011). Effects of Grape Seed Extract on Blood Pressure: A Meta-analysis. JADA.

19. Schrader, K. et al. (2019). Grape seed extract reduces systolic blood pressure in subjects with high-normal values. Br J Nutr.

20. Healthline (2020). Artichoke extract: benefits for cholesterol and blood pressure.

21. Verywell Health (2021). Can Garlic Lower Blood Pressure?

22. Ried, K. et al. (2020). Garlic Lowers Blood Pressure and Arterial Stiffness in Hypertensive Adults: A Systematic Review. Exp Ther Med.

23. Acta Pharmaceutica Hungarica (2021). A medvehagyma hatásai.

24. Medical News Today (2019). Fenugreek benefits for blood sugar and cholesterol.

25. American Journal of Therapeutics (2013). The effect of stress on blood pressure and the role of relaxation therapies.

26. Koulivand, P. H. et al. (2013). Lavender and the nervous system. Evid Based Complement Alternat Med.

27. Cases, J. et al. (2011). Pilot trial of Melissa officinalis L. leaf extract in stress-induced insomnia. Med J Nutrition Metab.

28. Andreatini, R. et al. (2010). Valerian for anxiety disorders: A systematic review and meta-analysis. J Psychopharmacol.

29. Cox, D. S. et al. (2019). Humulus lupulus as a sedative-hypnotic herb. Phytother Res.

30. Akhondzadeh, S. et al. (2001). Passionflower in the treatment of generalized anxiety: a pilot double-blind randomized controlled trial. J Clin Pharm Ther.

 

 

Copyright © 2025. A fenti információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot és tanácsadást. Bármilyen kezelés megkezdése előtt vagy ha tartósan fennálló vagy súlyosabb egészségügyi problémája van, konzultáljon orvossal!