Egészségtámogatás és betegségkezelés – hasonlóságok és különbségek

1. Az egészség nem fekete-fehér

Mielőtt az egészségre vonatkozó állítások szabályozására és azok gyakorlati alkalmazására rátérnénk, érdemes az egészség és a betegség fogalmát is tisztáznunk.

• Az EGÉSZSÉG fogalmát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pontosan meghatározza: „Az egészség a teljes testi, mentális és szociális jóllét állapota és nem csupán betegség- vagy fogyatékosság-nélküliség.”
• A BETEGSÉG fogalmára a WHO számos szakmai anyagában (például járványügyi, népegészségügyi jelentésekben) jellemzően úgy utal, mint „a testi vagy lelki funkciók zavarának bizonyos formájára, amely a normális működéshez képest kóros eltérést jelent”. A WHO a betegségekre vonatkozóan – rendszerezett formában – az ICD (International Classification of Diseases) besorolását használja, amely meghatározza és osztályozza a különböző betegségeket, rendellenességeket és egyéb állapotokat. Fontos megjegyezni, hogy a WHO hivatalos kontextusban kizárólag az ICD-klasszifikációra támaszkodik a betegségek meghatározásában és diagnosztikai kritériumainak körülírásában, tehát hivatalos fogalmat nem határoz meg a „betegségre”.

A WHO szemléletében tehát a „betegség” és az „egészség” nem pusztán egymást kizáró ellentétpárok, sokkal inkább egy folytonos spektrum két végpontját jelentik.

 

1.1. Az egészség és a betegség elmosódott határának okai

Az egészség tehát nem fekete-fehér kategória („egészséges” vs. „beteg”), hanem egy skála, amelyen az ember folyamatosan mozog. A mindennapi és az orvosi gyakorlatban célszerű több tényezőt (fizikai, lelki és szociális) együttesen figyelembe venni, amikor meghatározzuk, hogy valaki egészségesnek vagy betegnek tekinthető-e. A leginkább elfogadott gondolat az, hogy mind az egészség, mind a betegség egy tágabb kontinuum részei, s a kettő közötti „határvonal” inkább egy elmosódó terület, semmint éles választóvonal. Ennek két legfontosabb oka a következő:

I. Szubjektív és objektív tényezők

• Sok esetben a betegségmegélés egyénenként különbözik. Előfordul, hogy valaki objektíven bizonyos kóros eltéréseket mutat (pl. laboreredmények, radiológiai felvételek), mégsem érzi magát betegnek.
• Ennek ellentéte is igaz: egyesek rossz közérzetet, testi tüneteket és életminőség-romlást tapasztalnak, mégis nehéz konkrét diagnosztizálható „betegséget” kimutatni náluk.
• A WHO megközelítése szerint fontos figyelembe venni, hogy egy adott egyén miként képes alkalmazkodni, működni, és mennyire képes a mindennapi feladatok ellátására. Ha ezek a képességek tartósan és jelentősen károsodnak, már mindenképpen betegségről beszélhetünk.

II. Sok tényező együttesen határozza meg

• Az orvostudomány ma már egyre inkább elfogadja, hogy a testi, lelki és szociális folyamatok együtt határozzák meg az egészségi állapotot.
• A testi, lelki, szociális folyamatok egymásra is hatnak. Előfordulhat, hogy a teljes lelki jólét állapotában fel sem figyelünk egy testi tünetre, míg egy rosszabb, de még egészséges lelki állapotban már betegségnek éljük meg ugyanazt a testi tünetet.

Mindezeken túl az egészség és a betegség közötti határvonal meghúzását további tényezők is befolyásolhatják. Ezek közé tartoznak például:

1. Orvosi és tudományos protokollok változásai: Az ICD (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) és a DSM (Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve) időről időre változnak. Egy-egy korábbi állapot (pl. bizonyos pszichés vagy fejlődési eltérések) be- vagy éppen kikerülhet a „betegségként” definiált kategóriák közül.

2. Orvosi „medikalizáció” és gyógyszeripari hatások: Az emberek egyre több alapvetően nem egészségügyi problémát orvosi úton igyekeznek megoldani. Bizonyos testi vagy lelki jelenségek (pl. enyhe hangulatingadozás, alacsony energiaszint, menstruációs és menopauzás panaszok) korábban nem számítottak betegségtünetnek, ám a gyógyszeripar igyekszik egyre inkább a gyógyszeres terápia felé fordítani ezen tünetek kezelését, ezzel megfelelve a társadalmi elvárásoknak és tulajdonosok érdekeinek is.

3. Technológiai és diagnosztikai fejlődés: Az orvostudomány és a diagnosztikai eszközök fejlődése folyamatosan újraértelmezi a „normál” és a „kóros” kategóriákat. Az új módszerek megjelenésével olyan eltérések is kimutathatók, amelyek korábban rejtve maradtak. Emiatt előfordulhat, hogy valakit betegnek minősítenek, noha nincsenek szubjektív tünetei.

4. Önértelmezés és öndiagnózis: Az interneten elérhető információk (és tévinformációk) nagy mértékben alakíthatják, hogy valaki mit gondol a saját állapotáról, legyen szó betegségről vagy egészségről.

5. Kulturális és vallási értékrendszer: Különböző kultúrák eltérően viszonyulnak bizonyos testi és lelki „eltérésekhez”.

6. Társadalmi normák és elvárások: A társadalomban kialakult elvárások (például munkaképesség, külső megjelenés, szociális szerepek betöltése) is hatással vannak arra, hogy „betegnek” tekintenek-e valakit.

 

2. Az egészségre vonatkozó állításokról

Az Európai Unióban az étrend-kiegészítők élelmiszernek minősülnek, ezért rájuk az élelmiszerekre vonatkozó általános és speciális jogszabályok érvényesek, különös tekintettel a 1924/2006/EK rendeletre (a továbbiakban: „Rendelet”), amely a tápanyag- és egészségre vonatkozó állítások használatát szabályozza.

A Rendelet meghatározása szerint „egészségre vonatkozó állítás” minden olyan állítás, amely azt állítja, sugallja vagy sejteti, hogy létezik valamilyen kapcsolat az étrend-kiegészítő/élelmiszer (vagy annak valamely összetevője) és az egészség között. Ez a kapcsolat egyaránt vonatkozhat:

• Az emberi szervezet normál élettani funkcióinak fenntartására, támogatására.
• Valamilyen természetes, de az életkor vagy életmód miatt negatívan befolyásolt folyamat lassítására.
• A szervezet általános jólétének elősegítésére vagy fenntartására.

Ezzel szemben tiltott minden olyan, a termékhez, mint étrend-kiegészítőhöz kötődő állítás, amely betegség gyógyítását, kezelését vagy megelőzését állítja vagy sugalmazza, még akkor is, ha az étrend-kiegészítő valamely összetevője (például egy gyógynövény) egyébként rendelkezik ilyen tulajdonságokkal. Az étrend-kiegészítőként forgalomba hozott gyógynövények ugyanis nem minősülnek gyógyszernek, s bár fontos kiegészítői lehetnek az egészséges életmódnak és az optimális tápanyagbevitelnek, a jogszabályok alapján nem kezelhetők velük betegségek.

 

3.1. Tudományosan alátámasztott állítások

Az étrend-kiegészítőkön megjelenő egészségre vonatkozó állításnak – legyen abban vitamin, ásványi anyag vagy gyógynövény – mindig tudományosan igazoltnak kell lennie. A Rendelet értelmében:

• A gyártónak rendelkeznie kell olyan tudományos dokumentációval, amely alátámasztja a termék összetevőinek hatását.
• A dokumentációban szereplő humán klinikai vizsgálatok, szakirodalmi források, szakmai szervezetek ajánlásai, toxikológiai vagy farmakológiai elemzések is fontos alapot nyújthatnak.
• Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) véleményezheti a benyújtott anyagokat, és amennyiben elfogadott állításról van szó, azt közzé is teszi a nyilvánosan elérhető uniós listán.

A gyógynövények túlnyomó többségére jelenleg átmeneti intézkedések érvényesek az EU-ban, mivel a velük kapcsolatos egészségre vonatkozó állítások többsége „On-hold” státuszú. Ez azt jelenti, hogy az EU tagállamai ezeket az állításokat, az azokat alátámasztó tudományos bizonyítékokkal együtt az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátották, hogy azok bekerüljenek a Rendelet 13. cikk szerinti engedélyezett állítások jegyzékébe (432/2012/EU rendelet melléklete). 

Az állításokat az azok bírálatára felhatalmazott Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) nyilvántartásba vette, de azokat még csak részben értékelte, azokról az Európai Bizottság még nem döntött, ezért nem szerepelnek az engedélyezett állítások jegyzékében, de a Rendelet 27. cikk 4. bekezdése alapján a termékek jelölésén továbbra is alkalmazhatók az állítások végleges értékeléséig.

Az EFSA és az Európai Bizottság többek között azért nem véglegesítette még a gyógynövényekre vonatkozó egészséggel kapcsolatos állításokat, mivel a gyógynövényekkel végzett kutatások jelentős részét valamilyen betegségben szenvedő embereken végezték. Viszont egyelőre még nem sikerült egységes európai álláspontot kialakítani arra vonatkozóan, hogy ezen kutatások alapján melyik gyógynövény, milyen formában és adagolás mellett, milyen módon támogatja az egészséget.

Ugyanakkor az általános gyakorlat az, hogy az „On-hold” státuszú egészséggel kapcsolatos állításokkal kapcsolatban az étrend-kiegészítő gyártók hivatkozhatnak azokra a vizsgálatokra, amelyekben a gyógynövényeket betegségek kezelésére alkalmazták (például a vizsgálatot magas vérnyomással diagnosztizált személyeken) teszteltek, de azt az étrend-kiegészítőn (és a hozzá kapcsolódó kommunikációban) ezt csak nagyon körültekintően jelenthetik meg. Ennek oka, hogy a Rendelet szigorúan tilt minden olyan utalást, amely a terméket betegség kezelésére, gyógyítására vagy megelőzésére ajánlja. Ettől függetlenül maga a publikáció tudományos alapot szolgáltathat a „normál funkcióra” vonatkozó állítás kapcsán, viszont a terméknél kerülni kell a „betegséggel kapcsolatos” megfogalmazást. (A gyógynövényekre vonatkozó egészséggel kapcsolatos állítások és a gyógynövények helyes adagolásnak kapcsolatáról ide kattintva olvashat többet.)

A javallat.hu oldalon, illetve egyéb kommunikációs felületeinken mindig a lehető legnagyobb részletességgel igyekszünk bemutatni azokat a tudományos bizonyítékokat, amelyek megalapozzák gyógynövényekre vonatkozó egészséggel kapcsolatos állításokat. Például: „Számos, emberi részvétellel végzett klinikai vizsgálat bizonyította, hogy az X gyógynövény hatóanyaga hozzájárulhat a normál vérnyomás fenntartásához.” A kutatások bemutatása során igyekszünk elkerülni, hogy azzal a gyógynövény betegségkezelő hatására utaljunk, így például nem tesszük közzé azt következtetést, hogy „A kutatásokban az X gyógynövény hipertóniás betegek vérnyomását csökkentette.” Még akkor sem, ha az egyébként a tudományos vizsgálatok eredményi ezt támasztják alá, mivel ez már azt sugallná, hogy a termékünket terápiás (gyógyító) célból ajánljuk.

 

4. Az étrend-kiegészítőként forgalmazott gyógynövények szerepe az egészségmegőrzésben

Ahogy az 1. fejezetben már részletesen leírtuk, a WHO szemlélete alapján valaki úgy is lehet testileg vagy lelkileg nem 100 százalékosan egészséges, hogy közben még nem tekinthető betegnek. Mindenkinek lehetnek például rossz napjai, időszakai, amikor kevésbé érzi magát jó formában testileg vagy lelkileg. Ez teljesen természetes, és nem jelenti azt, hogy beteg lenne. Sok tényező együtt határozza meg, hogyan érezzük magunkat. Ezek dinamikusan változhatnak, és mi magunk is hatni tudunk rájuk (például több pihenéssel, sporttal, gyógynövények alkalmazásával, a társas kapcsolatok tudatos ápolásával).

Lehetünk például testileg teljesen jó állapotban, mégis átmenetileg szoronghatunk vagy magányosak lehetünk. Ez nem jelenti, hogy lelki betegek vagyunk, sokkal inkább azt, hogy az adott pillanatban nem élünk a lehető legjobb testi-lelki-szociális egyensúlyban. Átmeneti jelleggel testi jelzések, tünetek, akkor is jelentkezhetnek, ha egyébként egészségesek vagyunk. Ezek szerencsésebb esetben ahogy jelentkeznek, úgy el is múlnak (pl. egy irritáció által kiváltott köhögés vagy tüsszentés), de még akkor sem tekinthetők betegségnek, ha esetleg tartósabban fennállnak (pl. huzamosabb ideig jelentkezik az étkezések után hasi diszkomfort érzet, vagy tavaszi fáradtság lesz úrrá rajtunk). 
A gyógynövényalapú étrend-kiegészítők és élelmiszerek fogyasztása ezekben a nem 100 százalékban egészséges állapotokban a leghasznosabbak, mivel a testi és a lelki folyamatok támogatásán keresztül hozzájárulhatnak az általános jóléthez. Íme néhány további példa:

Testi jólét támogatása

• Normál élettani funkciók: Bizonyos gyógynövények (például a borsos menta vagy az orvosi kamilla) segíthetnek fenntartani az emésztőrendszer komfortérzetét, illetve hozzájárulhatnak a megfelelő anyagcsere-folyamatokhoz.
• Általános energiaszint: Vannak olyan növények (például a szibériai ginszeng vagy más adaptogének), amelyek régóta ismertek arról, hogy segíthetnek a szervezetnek jobban alkalmazkodni a mindennapi környezeti kihívásokhoz, ezzel támogatva a vitalitást.
• Antioxidánsok: Több gyógynövény (például a kurkuma vagy a zöld tea) gazdag antioxidáns vegyületekben, melyek közismerten hozzájárulhatnak a sejtek normál állapotának fenntartásához.

Mentális jólét elősegítése

• Relaxáció és kiegyensúlyozott hangulat: Néhány gyógynövény (pl. golgotavirág, orvosi levendula) segíthet a nyugodt közérzet megőrzésében, támogatva a mindennapi stresszkezelést.
• Normál alvásminőség: Olyan növények ismertek, mint a valeriána vagy a komló, amelyeket tradicionálisan alkalmaznak az esti ellazulás elősegítésére, és a természetes bioritmus kiegészítő támogatására.
• Koncentráció és szellemi frissesség: Más gyógynövények (például a ginkgo, az orvosi citromfű) segíthetik a normál agyműködést és a szellemi teljesítőképesség fenntartását.

A testi és mentális egészség megőrzésében az étrend-kiegészítőként/élelmiszerként forgalmazott gyógynövények szerepe abban rejlik, hogy kiegészítő módon támogatják a mindennapi jóllétünket: segíthetnek a szervezet normál élettani funkcióinak fenntartásában, az szervezet egyensúlyi állapotának (homeosztázisának) fenntartásában, támogathatják a kiegyensúlyozott hangulatot és az egészséges energiaszintet. Nem gyógyítószerek, hanem a holisztikus szemlélet egy lehetséges eszközei, amelyekkel közelebb kerülhetünk a WHO-féle testi és lelki jóllét ideáljához. 

 

5. Gyakorlati példák: mi tekinthető egészséggel kapcsolatos állításnak, és mi betegség kezelésére vonatkozónak?

Az eddig leírtak alapján a különbség nem mindig nyilvánvaló, ezért az alábbi példák segíthetnek jobban megérteni a határvonalat. Számos fogalom, mint például:

• a szervezet különböző részein fellépő gyulladások, irritációk, 
• a magas vércukor-, koleszterin vagy vérzsírszint, magas vérnyomás,
• a menopauza és menstruáció tünetei, 
• a baktérium- vagy vírusellenes hatás, 
• az emésztőrendszeri jelenségek (pl. puffadás, teltségérzet stb.), 
• az idegrendszeri jelenségek (szorongás, nyugtalanság, memóriajavítás stb.) 

sokakat érintő kérdések, gyakran előfordulnak az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos kommunikációban, ezért ezeken a példákon keresztül mutatjuk be, hogy az eddig leírtak alapján melyiket és miért tekintjük betegségnek vagy betegséget jelentő tünetnek, másokat pedig miért és hogyan alkalmazzuk honlapunkon az gyógynövények élettani hatását részletező tudományos bizonyítékoknál.

 

„Gyulladás”
kontra
„irritáció”

• A gyulladás mindig valamilyen betegség következtében lép fel, mivel az mindig az immunrendszer láncreakción alapuló válasz a fertőzésre vagy irritációra. 
• Az irritáció azonban nem feltétlenül egy betegség tünete, mivel a torokirritáció lehet például a száraz levegő, légszennyeződés, hangszalag-megerőltetés következménye, míg az emésztőrendszeri irritáció pedig valamilyen egészségtelen élelmiszer által kiváltott természetes reakció, nem mindig fertőzés (betegség) jele. 
• Szintén nem tekintjük betegséget kezelő hatásnak, amikor egy gyógynövény élettani hatásával kapcsolatban például azt írjuk le, hogy az „csökkenti a gyulladásserkentő anyagok képződését”, mivel az számos esetben támogatja a normál élettani funkciók fenntartását is (például ha az a cél, hogy hozzájáruljunk légútjaink vagy emésztőrendszerünk komfortérzethez). Ehhez hasonlóan például a következő megfogalmazásokat is alkalmazzuk honlapunkon: „A kutatás alapján a gyógynövény azzal is hozzájárulhat” pl. „a szív- és az érrendszer egészségének megőrzéséhez, hogy hatóanyagai segítenek a gyulladásos folyamatok egyensúlyának fenntartásában”, vagy „támogatják a szervezet természetes regenerációs folyamatait” vagy „elősegítik a sejtek és szövetek normál állapotának megőrzését.”

 

„Vércukor- és koleszterinszint, valamint vérnyomás csökkentése”
kontra
„A szénhidrát- és koleszterin-anyaganyagcsere, valamint a normál vérnyomás fenntartásának támogatása”,
illetve ezekhez hasonló esetek

• A „Kezeli a cukorbetegséget” vagy „Csökkenti a magas koleszterinszintet” vagy „Gyógyítja a magas vérnyomást” egyértelműen közvetve vagy közvetlenül egy betegség (diabétesz magas vérnyomás, érelmeszesedés) kezelésére, illetve annak orvosi terápiájára utaló állítások, amelyeket nem használunk honlapunkon. Ezek helyet a „Hozzájárul a normál szénhidrát-anyagcsere fenntartásához” vagy „Támogatja az egészséges koleszterinszint megőrzését” vagy „Hozzájárul az egészséges vérnyomás fenntartásához” állításokat alkalmazzuk, amennyiben ezekre van engedélyezett egészségre vonatkozó állítás és az adott összetevő valóban rendelkezik igazolt hatással. 
• Amennyiben az egészséghez kapcsolódó állítás alátámasztására olyan tudományos bizonyítékokat tüntetünk fel, amelyekben egészséges vagy beteg emberek vércukor-, vérzsír- vagy koleszterinszint, illetve vérnyomást csökkentő hatást vizsgáltak, úgy annak érdekében használjuk a „csökkentés” szót, hogy a fogyasztók számára egyértelmű legyen, hogy a vizsgálat alapján a gyógynövény fogyasztása milyen irányból járul hozzá a normál élettani funkciókhoz, ugyanakkor a csökkentés mértékét nem jelenítjük meg, mivel az már betegség kezelésére utalhatna. Amennyiben az irány megközelítésére a kutatás sajátosságai vagy a gyógynövény közismert élettani hatása miatt nincs szükség, úgy inkább a „pozitív irányban változtak”, vagy „kedvezőbb értékeket mutattak” kifejezéseket használjuk. Például: „Bizonyos vizsgálati paraméterek, köztük a májfunkciót jelző enzimek, normalizálódott értékeket mutattak a kutatás során.” vagy „A vizsgálatban részt vevőknél egyes vérparaméterek (például a HDL-koleszterinszint) is kedvezőbb értékeket mutattak, ami összhangban áll azzal, hogy az articsóka hozzájárul a normál koleszterinszint fenntartásához.” 

 

Menopauza és menstruáció tünetei

• A menopauza (klimax) és a menstruáció nem betegség, hanem a női életciklus természetes része. A velük járó tünetek (menopauzánál pl. hőhullámok, alvászavar stb., menstruációnál pl. görcsök, hangulatingadozás stb.) kellemetlenek lehetnek, de önmagukban nem betegségek, hanem természetes folyamat részei. Ha tehát nincs a háttérben fennálló súlyosabb állapot (pl. PCOS), akkor a menopauzás és menstruációs „panaszok” esetén is csupán egészségtámogatásról beszélhetünk.

 

Idegrendszeri tünetek
(szorongás, nyugtalanság, stressz)

• Klinikai értelemben a szorongás betegségnek (vagy kórképnek) is minősülhet, amennyiben a tünetek megfelelnek a diagnosztikai kritériumoknak (pl. generalizált szorongásos zavar). Ezért amennyiben a szorongás szót használjuk, úgy semmiképpen nem mutatunk be olyan tüneteket, amelyek betegségre utalhatnak. A szorongás fogalmán általában a rövid ideig tartó rossz kedélyállapotot értjük.
• A „stressz” – legyen szó mentális, lelki vagy fizikai vonatkozásáról – nemzetközi szinten (akár jogi, akár tudományos értelemben) inkább állapotnak tekinthető, csakúgy mint a nyugtalanság, izgatottság, ingerlékenység. A stressz önmagában nem betegség, bár kétségtelen, hogy hosszú távon egészségtelen hatású. A stressz szó használata esetén a szövegkörnyezetet úgy alakítjuk ki, hogy azzal ne utaljunk a stresszre, mint kóros folyamatra és az általa esetlegesen kiváltott betegségekre.

 

Immunrendszerrel kapcsolatos jelenségek:
„Allergénekkel szembeni ellenállás”, „védekezőképesség fokozása” stb.

• Ezek az immunrendszer támogatására utaló kifejezések. Nem tekinthetők betegségnek, sokkal inkább a normál testi funkciók erősítésére, javítására vonatkozó kívánalmak.
• Az „immunrendszer erősítése” és hasonló fogalmat bár alkalmanként használjuk honlapunkon, azt nem tartjuk szakmailag megalapozottnak, mivel az immunrendszernek a szavak hétköznapi értelmében alapvetően sem erősítésre, sem gyengítésre nincs szüksége ahhoz, hogy egészségesen működjék. Ha a fogalmat mégis használjuk, azt kizárólag azért tesszük, mivel az a hétköznapi szóhasználatban elterjedt és az átlagos fogyasztó számára jobban érthető általa a szakmailag megalapozottabb „védekezőképesség fokozása” vagy „immunrendszer működésének támogatása” fogalmaknál.

 

Emésztőrendszeri jelenségek
(teltségérzet, puffadás stb.)

• Egy nehezebb étkezés, gyors ebéd vagy bizonyos ételek (pl. hüvelyesek) fogyasztása miatt egészséges embereknél is előfordulhat puffadás vagy teltségérzet. A gyógynövények élettani hatásait alátámasztó tudományos bizonyítékok között kizárólag ilyen kontextusban használjuk ezeket a fogalmakat, nem pedig olyan tartósan fennálló kóros állapotként, amely valamely betegségre (diszpepszia, funkcionális emésztési zavar stb.) utalhatna.

 

„Baktérium- vagy vírusellenes hatás”,
kontra
„mikroorganizmusok fejlődésének gátlása”

• Az a felvetés, hogy egy gyógynövényben lévő baktérium-, gomba- vagy vírusellenes komponensek hozzájárulhatnak a szervezet egészséges állapotának fenntartásához, tudományosan megalapozott. Hiszen már nagyon sok gyógynövényről vagy azok valamely hatóanyagáról kimutatták már laboratóriumban, hogy valamilyen módon gátolják a mikroorganizmusok szaporodását, és ezzel – közvetve – támogatják az emberi szervezet normál működését, legyen szó emésztőrendszerről, légutakról vagy az immunrendszerről.
• Ugyanakkor a „baktériumellenes”, „vírusellenes” vagy „gombaellenes” kijelentésekre a hatóságok többsége betegségmegelőző vagy terápiás sugallatként tekint, hiszen fogyasztók is általában kórokozókkal (például influenzavírussal, kórokozó baktériumokkal, gombás fertőzéssel) hozzák összefüggésbe, amelyek konkrét betegségeket okozhatnak.
• Mindezek miatt, amennyiben a termékeinkben lévő gyógynövények élettani hatásai között olyan tudományos eredményeket közlünk, amelyek „baktériumellenes”, „vírusellenes” vagy „gombaellenes” hatást mutattak ki, úgy a megfogalmazásban igyekszünk ezeket a fogalmakat kerülni, helyette a betegségtől elvonatkoztató kijelentéseket teszünk, például a következő módokon: 
  • „A gyógynövény bioaktív összetevőinek vizsgálata során kutatók megállapították, hogy ezek az anyagok laboratóriumi körülmények között képesek lehetnek gátolni bizonyos mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák) szaporodását.”
  • „Több, in vitro és in vivo vizsgálat is igazolta, hogy a gyógynövény bioaktív komponensei egyes mikroorganizmusok szaporodásának gátlásával hozzájárulhatnak az emésztőrendszer egészségének megőrzéséhez”. 
  • „A gyógynövény rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a szervezet természetes védekezőképességének fenntartásához, így a mindennapok során is támogatva az immunrendszert, például a külső kórokozókkal (baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal) szemben.”

 

6. Élettani hatások és egészségre vonatkozó állítások

 

• Élettani hatással valamennyi élelmiszer rendelkezik, így például a leggyakrabban fogyasztott élelmiszer, a csapból folyó víz is. Az élettani hatások egyaránt lehetnek pozitívok és negatívak is. A víz példájánál maradva: a víz nélkülözhetetlen a normális életfolyamatok fenntartásához, de nagy mennyiségben és hirtelen fogyasztva mellékhatásokat (pl. izomgörcsöket) okozhat. Más élelmiszerek (így a gyógynövények) is ugyanígy lehetnek egyszerre kedvezők és károsak is az életfolyamatokra, ilyenkor a vízhez hasonlóan a hatás iránya és mértéke elsősorban az elfogyasztott mennyiségtől függ. Mégis fogyasztjuk őket, mégpedig azért, mert a kedvező élettani hatásuk túlmutat a fogyasztásuk lehetséges kockázatán. A kávéban és teában lévő koffein például rövid távon növeli az éberségi állapotot, javítja a koncentrációt, néhány órával a fogyasztása után viszont fáradtságot, levertséget okozhat. Ehhez hasonlóan a kedvező és a kedvezőtlen élettani hatás más gyógynövényeknél is megnyilvánulhat rövid, de akár hosszú távon is (például a krónikus betegségek kockázatának csökkentésével, mint pozitív hosszú távú hatás vagy a hatóanyagokhoz való hozzászokással, mint negatív hosszú távú hatás).

• Ahogy már korábban szó volt róla, az EU tagországaiban a 1924/2006/EK rendelet alapján „egészségre vonatkozó állítás” minden olyan állítás, amely azt állítja, sugallja vagy sejteti, hogy létezik valamilyen kapcsolat az étrend-kiegészítő/élelmiszer (vagy annak valamely összetevője) és az egészség között. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy élelmiszer vagy étrend-kiegészítő gyártója a terméke valamely összetevőjének élettani hatását összeköti valamely hivatalosan jegyzett egészséggel kapcsolatos pozitív tulajdonsággal.

• Tehát amíg az élettani hatás (legyen az pozitív vagy negatív) egy élelmiszer (étrend-kiegészítő összetevő, pl. gyógynövény) saját tulajdonsága, addig az egészségre vonatkozó állítás alapvetően egy jogszabálynak való megfelelés. A zöld teáról például köztudomású, hogy számos előnyös élettan hatással rendelkezik, amit több tucat klinikai vizsgálat is alátámaszt, emiatt pedig a rendszeres fogyasztása - megfelelő formában (pl. nem agyoncukrozva) és megfelelő mennyiségben - minden ember számára kifejezetten ajánlható. Lenne! Mivel azonban a jogszabályok nem teszik lehetővé, ezért a gyártók nem is ajánlhatják a zöld tea rendszeres fogyasztását egészségmegőrzés vagy betegségmegelőzés céljából. Ilyen állításokkal emiatt jellemzően csak újságcikkekben, könyvekben, blogokban lehet találkozni.

• A jogszabályok azonban nem tiltják a gyártók számára, hogy a gyógynövények élettani hatásait úgy tegyék közzé termékeikkel kapcsolatban, hogy azokat nem kötik össze az egészséggel. Ilyen egészséggel nem összekapcsolt élettani hatásokkal a mi honlapunkon és termékeiken is találkozhatnak a vásárlóink, így például külön kategóriát hoztunk létre a vizelet mennyiségét növelő vagy az étvágyjavító gyógynövények számára.

 

7. A hivatalosan alkalmazható és a gyakorlatban alkalmazott egészséggel kapcsolatos állításokról

 

• Lassan 20 éve annak, hogy a gyógynövényekre vonatkozó egészséggel kapcsolatos állításokat az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) nyilvántartásba vette. Azóta nagy számban kerültek ki a listából olyan állítások, amelyek ugyan kellő tudományos megalapozottsággal rendelkeztek, de ideológiai okokból az EFSA nem tartotta helyesnek alkalmazásukat az étrend-kiegészítőkön (pl. több tucat húgyutak vagy ízületek egészségét támogató gyógynövény került ki így a listából). Ennél viszont nagyobb problémának látjuk, hogy számos olyan egészséggel kapcsolatos állítás továbbra is szerepel a listában, amely nem kellő részletességgel írja le a gyógynövénytől elvárható élettani hatást, így a fogyasztók számára a gyógynövény alkalmazása akár ellenkező hatást is kiválthat, mint amit eredetileg elvárt tőle, és ennek akár egészségügyi kockázatai is lehetnek. Ennek elkerülése érdekében a hivatalos egészséggel kapcsolatos állításokat egyes termékeink esetében az adott gyógynövénytől ténylegesen elvárható hatáshoz igazítottuk.

• A kommunikációnk minden esetben igazodik az eredeti állításhoz (pl. támogatja az emésztőrendszer egészségét), de egyes esetekben annál részletesebb vagy konkrétabb formában jelenítjük meg a kedvező élettani hatást (támogatja a könnyű emésztést, csökkenti a teltségérzetet és a felfúvódást). Hasonlóan járunk el például annál az állításnál is, amelynek hivatalos formája az, hogy "támogatja az immunrendszer egészségét". Ebben az esetben az állítást két részre bontottuk: külön kategóriában jelenítjük meg azokat a gyógynövényeket, amelyek "fokozzák a védekezőképességet", míg egy másikban, amelyek "mérsékelik az immunválaszt". 

• Fontosnak tartjuk, hogy a vásárlóink részletesen megismerhessék az egészséggel kapcsolatos állításokat alátámasztó tudományos bizonyítékokat. Mivel az gyógynövények által kiváltott hatás gyakran nem közvetlenül jelentkezik, ezért a részletes ismertetőben olyan élettani hatásokra is utalást teszünk, amelyek egyébként az adott gyógynövénnyel kapcsolatban hivatalosan nem jeleníthetők meg, ugyanakkor a hivatalosan alkalmazható állítást tudományosan egyértelműen alátámasztják.

​

8. Mire figyeljen fogyasztóként?

 

• Ne keverje össze a gyógyszereket és az étrend-kiegészítőket!
• Ha egyértelműen betegség kezelésére keres megoldást (pl. magas vérnyomás, magas koleszterinszint vagy cukorbetegség, fertőzések, kóros elváltozások, fejfájás, fájdalmas emésztőrendszeri panaszok, súlyos depresszió stb.), mindig konzultáljon orvossal!
• Betegségek fennállása esetén az étrend-kiegészítők alkalmazása nem kizárt, de erről mindig érdemes az orvossal is egyeztetni. A termékeinknél mi is gyakran feltüntetjük, hogy melyek használhatók bizonyos betegségek fennállása mellett, ahogy azt is, hogy milyen kockázatai lehetnek a termék fogyasztásának egyes betegségek fennállása esetén. Ez a kettő gyakran egymással is összefügg, hiszen például egy normál vércukorszint fenntartását támogató gyógynövény cukorbetegség esetén is fogyasztható (sőt kifejezetten ajánlható is), viszont ilyen esetben szükség lehet a vércukorszintet csökkentő gyógyszer adagolásának csökkentésére is (ezért is szükséges például az orvosi konzultáció).

 

Záró gondolatok

Hiszünk abban, hogy a gyógynövények rendszeres fogyasztása az egészségesnek tekintett állapotok teljes skáláján kifejezetten hasznosak fogyasztóink számára. Sőt, úgy gondoljuk, hogy a XXI. században a gyógynövények alkalmazásával sokkal inkább az általános jólét elérése tűzhető ki célként, mintsem a betegségek kezelése. A gyógynövények kifejezetten előnyösek a testi és a lelki folyamatok támogatására, akár az egészség különböző szintjén állunk, akár valamely betegség fennállása esetén keresünk természetes kiegészítőt az orvos által meghatározott terápia mellé, egészségtámogatás céljából. Ugyanakkor mi is hibázhatunk így a honlapunkon akaratunkon kívül is utalhatunk arra, hogy a gyógynövényeket kifejezetten betegségek kezelésére ajánljuk. Amennyiben itt vagy bármely más kommunikációs csatornánkon ezt tapasztalja, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeinken, hogy korrigálhassuk hibánkat.

Termékeink alkalmazásához jó egészséget kívánunk!